Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
A VASÚTON TÚLI VÁROSRÉSZ A dualizmus kori Szombathely növekedésének utolsó stációját a vasútvonaltól keletre elterülő' városrész kialakulása jelentette. A vasúton túli területek hasznosítására, beépítésére vonatkozó első koncepciók az 1890-es évek végén formálódtak ki, ettől kezdve a város elsősorban ipartelepítés potenciális helyszíneként számolt a területtel. Itt működtek a település legnagyobb ipari létesítményei, az 1870-es évektől a MÁV járműjavító műhelye, az 1890-es évektől a Mayer Gépgyár külső gyártelepe és az 1900-ban átadott szövőgyár.344 A város ipartelepítési koncepciójának első hivatalos megfogalmazása 1899-ben a szövőgyár építése kapcsán hangzott el: „nagyobb arányú gyártelepek csakis a várostól keleti irányban elterülő', s az áthelyezett teherpályaudvarhoz legközelebb eső úgynevezett nagymezői birtokhatár területén engedélyeztetnek.’’345 A közgyűlés egyrészt a kialakult tradíciókat követve szorgalmazta az ipari létesítmények vasúton túlra koncentrálását, másrészt azért is ezt a területet preferálta, mert az távol esett a település sűrűn benépesült területétől, és az uralkodó nyugatias szeleknek köszönhetően a gyártelepek szennyező füstje sem juthatott a városba. Az ipari üzemek megtelepedését vonzotta továbbá az alapanyagok és késztermékek szállítására alkalmas vasútvonal közelsége, és a gyártelepek elhelyezésére alkalmas nagyméretű, beépítetlen telkek bőséges kínálata. A vasútvonalon túl, a vágányokkal közvetlenül határos terület egykor a „Fües úton belüli” dűlőhöz tartozott. Az itt fekvő ingatlanok rendezésének kérdésével először 1900-ban foglalkozott a városi közgyűlés, összefüggésben azzal, hogy a teherpályaudvart a Zanati úttól délre helyezték át, illetve, hogy érzékelhetővé vált a terület beépülésének megindulása. A századfordulótól ugyanis Szombathely növekedése már átcsapott a vasúton. Ide vonzotta a lakosokat a vasútállomásnak - mint frekventált forgalmi csomópontnak - a közelsége, de leginkább a sokszáz munkásnak kenyeret adó szövőgyár megtelepedése. Az ipari üzemek dolgozóinak tömegei találtak a vasúton túli városrészen, munkahelyük közvetlen közelében a belvárosinál jóval olcsóbb építési telket, illetve lakásbérleti lehetőségeket. Elsőként a szövőgyárhoz vezető, a vasútvonallal párhuzamosan futó utca kiépülése indult meg, amely 1901-től hivatalosan is a Szövőgyár nevet viselte. Az utca 1900-tól kezdve viharos ütemben épült ki, két oldalán 1900 és 1910 között 69 lakóházat húztak fel. A Szövőgyár utca és a vasútvonal között 1904-ben egy párhuzamos utcát is kitűztek, amelyet 1906-ban kavicsoltak fel, és nyitottak meg hivatalosan. A Sas utca névre keresztelt útvonal mentén azonnal megindultak az építkezések. A két utca bevezető részét nagyobb, szellősebben beépített telkek uralták. A középső szakasztól a szövőgyár felé a szerényebb méretű házhelyek és - az utcafrontra merőlegesen benyúló melléképületek miatt - a szűk belső udvarok domináltak. Ezt a munkáscsaládok lakta, zsúfolt lakóövezetet a hatóságok Szombathely egyik közegészségügyileg kockázatos részének tartották.346 A mérnöki hivatal 1904-ben készítette el a vasúton túli városrész fő közlekedési tengelyének, a Zanat község felé vezető országútnak szabályozási tervét. A város felől 344 VaML Szvk. Kjkv. 118/1899., 30/1900., 6/1901., 47/1901.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 376/1892.; Balogh, 1898. 455-474. p. 345 VaML Szvk. Kjkv. 70/1899. 346 VaML Szvk. Kjkv. 1898. aug. 25. nap. el. pm. félsz., 70/1899., 54/1900., 56/1901., 34/1906., 196/1910.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 176/1899., III. 98/1904-, III. 35/1905., III. 118/1906., III. 834/1912.; VaML Pm. ép. ügyek mutatója; VaML Szv. MH lg. ir. 221/1904-, 442/1910.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 8. dob.; Utcafejlesztés. = Vvm., 1896. jún. 18. 5. p.; A Kövi-dülló' rendezése. = Vvm., 1897. máj. 27. 3. p. 130
