Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
ben Mayer József és birtokos társai azonban azt kezdeményezték a városnál, hogy a XI. számmal jelölt utcát dél felé egy háztömbbel meghosszabbítva, egészen a Széli Kálmán utcáig fejlesszék ki. Az utcatérbe eső telekrészek átengedése fejében a város megadta hozzájárulását, így az 1896-ban Söptei utca névre keresztelt 13 m széles útvonalat megnyitották a forgalom és az építkezés előtt.337 A VI. és VIII. számúakkal párhuzamosan, E-D irányban futó VII. utca déli részét 1896. után adták át, míg a sugárútól északra eső szakaszát 1900-ban nyitották meg, annak érdekében, hogy a vasútállomás új épülete ezen az útvonalon keresztül köny- nyen megközelíthetővé váljon. Az 1898-tól Wesselényi Miklós nevét viselő utcát még 1901-ben sem vették át véglegesen városi kezelésbe, mert az utcatérbe eső birtokrészeket néhány tulajdonos nem adta át. Új elemként jelent meg, hogy a közgyűlés előfeltételeként szabta meg a megfelelő beépítettségi fokot is, kinyilvánítva, hogy csak akkor veszi az utcát saját kezelésébe, ha az legalább 2/3 részben beépült.338 A sugárutat keresztező utcák közül a vasútállomás felé eső IX. számú kialakítása is az 1890-es évek közepe után indult. 1896-tól még „új” utcaként említették, majd a szabályozási terv szerinti végleges megnyitásakor, 1898-ban nyerte el az azóta is használatos Nádasdy Ferenc utca elnevezést. Az utca sugárútig terjedő déli szakasza ÉNy-DK-i irányban haladt, majd innen közelítőleg É-D irányúra fordult. Északi, Gyár utcáig terjedő szakaszát 1913-ban adták át, az érintett telektulajdonosok sorozatos kérésének eleget téve. Az 1900-as években kialakult gyakorlatnak megfelelően a város az utcaterület ingyenes átadásán túl a birtokosok kötelezettségévé tette az útvonal feltöltését, elegyengetését, gondozását, világítását, valamint a csatornázás és a vízvezeték létesítésére felveendő kölcsön törlesztését. A telkek beépíthetőségének felső határát a szokásos 50%-ban rögzítették.339 A városrészt keletről lezáró, a vasúti töltéssel, illetve az előbbiekben felsorolt keresztutcákkal párhuzamosan húzódó Vasút utca még az 1860-as évek közepén létesült, az állomás megközelíthetősége céljából. A keleti városrész létrejötte alkalmával az utca teljes vonalát szabályozták. A megnövekedett forgalom miatt szükségessé vált déli szakaszának kiszélesítése, amely a kisajátítási eljárás lezárulta után, 1897-ben történt meg. Az új vasútállomás felépülte, illetve az előtte kialakított tér rendezése alkalmával 1901-ben véglegesítették az utcavonalat, s az utcát Petőfi Sándorról nevezték el.340 A Széli Kálmán utcával párhuzamos útvonalak közül elsőként a belvároshoz közel eső, a Király utcából kiinduló utcákat nyitották meg. A sugárúttól északra futó, V. számot viselő utcát egy dűlőút nyomvonalán, annak kiszélesítésével alakították ki 1895-ben, s innentől datálódik a máig használatos Malom utca elnevezés is. A Széli Kálmán utcától délre haladó IV. számút 1896-ban nyitották meg, szintén egy korábbi dűlőút kiszélesítésével. Ez a Gyöngyös-pataknál elvégződött, de a túlparton egyenes 337 VaML Szvk. Kjkv. 46/1895., 10/1896.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 38/1895., III. 147/1903.; VaML Szévm. ir. 138. dob.; Feiszt, 1995. 77. p. 338 VaML Szvk. Kjkv. 24/1896., 56/1898., 60/1901.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 691/1900. 339 VaML Szvk. Kjkv. 10/1896., 28/1897., 129/1913.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 267/1898., III. 147/1903.; III. 256/1917. 340 VaML Szvk. Kjkv. 28/1893., 53/1893., 9/1895., 51/1897., 117/1899., 58/1900., 62/1901., 43/1902.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 38/1895. 128
