Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Tóth Endre: Sabaria legendái
sen tisztelt Szent Mártonnak valamilyen kapcsolata volt a hellyel. Ott volt a lakása, oda járt fel a hegyre imádkozni, sőt ott is született. A Szent Márton születési helyét vitató cikkeket általában az jellemzi, hogy érvelésükben a helyi hagyomány régiségét akarták igazolni.21 Ebből azután érthetően mindig Szombathely került ki vesztesen, hiszen Pannonhalma Árpád-kori oklevelekben gazdag levéltára átvészelte a századokat, Szombathelyé pedig elpusztult. A kérdésfelvetés azonban eleve téves. Nem arra kell ugyanis keresni a választ, hogy Gallia apostola Sabariában, azaz Szombathelyen vagy Pannonhalmán született-e. A kutatás feladata a pannonhalmi születéshely-legenda eredetének megállapítása, mert az, hogy Márton Sabaria-Szombathelyen született, nem lehet kétséges. Nem a középkori forrásokkal kellett volna igazolni a szent születéshelyét, hanem a római korival. E pedig elsőrendű hitelességű, és nyilvánvalóan a szenttől származó ismeretet örökített meg. A életrajzot Martinus tanítványa, Sulpicius Severus írta, aki munkáját egy rövid, de lényeges mondattal kezdi: „Igitur Martinus Sabaria Pannoniamra oppida oriundus fűit.”22 * Azaz: Martinus a pannon tartományok Sabaria városából származott. A közlés pontos, a hely meghatározása egyértelmű és félreérthetetlen. Megjelölte a várost és a tartományt, ahol az feküdt. Ami szinte egyedülálló a Dunántúlon, a középkorban Sabaria azonosítása soha sem volt kétséges. A 8. század végén éppen úgy tudták, hogy hol fekszik, mint az Árpád- korban. Sohasem volt kérdéses, hogy a római kori Savaria a középkori Sabariával, azaz magyar nevén Szombathellyel azonos. Következőleg Sulpicius Severus életrajzában a szent születéshelyének, Sabariának az azonosítása sem lehet vitatott. Amit vizsgálni szükséges, az nem a születési hely, hanem a középkori Szent Márton-hagyomány eredete akár Sabariában, akár máshol. Ugyanakkor okkal merül fel a kérdés: ha ennyire nyilvánvaló, hogy Szent Márton Sabaria-Szombathelyen született, akkor hogyan keletkezett a pannonhalmi születés legendája? Hogyan alakult a hagyomány Pannonhalmán? Úgy látszik, hogy Mártonnak Pannonhalmához fűződő kapcsolata néhány 13. századi említés után csak a 18. század utolsó harmadában tűnt fel, azaz nem folyamatosan meglévő vélekedésről van szó. Amikor 1791-ben Schoenvisner István munkája megjelent Sabaria történetéről, a szerző - bár hosszan foglalkozott Szent Mártonnal - még nem a pannonhalmi születéshelyt vitatatta, hartem a Sabaria név középkori előfordulásait tárgyalta.2’ Tette ezt azért, mert valamivel korábban Katona István Anonymus munkájának egy helyéről, ahol a szerző a Pannonhalma melletti Sabaria forrást említette, megjegyezte, hogy ez az a Sabaria, ahol Márton meglátta a napvilágot. Ezzel elindította a vitát. Schoenvisner körültekintő felkészülésekor és a munkája írásakor a születéshely kérdése még nem volt vitatéma. Mivel a levéltárakban őrzött iratok iránti érdeklődés a 18. század utolsó harmadában élénkült meg, alighanem akkor olvasták el ismét az apátság levéltárában őrzött okleveleket, amelyekben Szent Márton és apátság helyének kapcsolatáról van sző. Ekkor ismerték meg 21 Paulovics István: A szombathelyi Szent Márton-egyháznak savariai Szent Márton születéshelyének rómaikori eredete. 25 képpel. Horváth Tibor Antal: Szent Márton születési helyének okleveles adatai. Szombathely, 1944. 57-60. p. (Acta Savariensia; 4.) 22 Sulpicius Severus: Vita sancti Martini 2, 1. Tóth - Zágorhidi, 1994- 27. p. 2! Schoenvisner Stephanus: Antiquit at um et históriáé Sabriae ab origine unsque ad praesens tempus libri novem. Pest, 1791. 23-24. p. 319
