Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Mint cseppben a tenger. Adatok a szombathelyi Khon család történetéhez a 19. század első felében
Ugyanakkor két - immáron a vizsgák korszakon kívüli - forrás arra utal, hogy Khon család férfitagjai közül ketten, Moyses és Sándor Szombathelyen maradtak. Khon Lobi Moyses szombathelyi lakos kérésére Zichy Hermann megyefőnök 1852. január 17-én úgy határozott, hogy az ideiglenes iparrendszabályok 56. és 57. §-ai értelmében „... Szombathelyen szatócsság nyithatása megengedtetik."79 E döntés alapján Szombathely város tanácsa 1852. január 24-én megtartott ülésén oly feltétellel adta ki az engedélyt, hogy azért Khon Moyses évi 10 pengőforintot tartozik fizetni.80 Khon Sándor pedig - miután dohány-kiskereskedési jogot kívánt szerezni - 1852. október 21-én azt kérte a városi tanácstól, hogy adjon igazolást jó magaviseletéről, valamint arról, hogy az 1848/49-ben semmilyen forradalmi eseményben, megmozdulásban vagy harcban nem vett részt.81 A 2 nappal később megtartott városi tanácsülés intézkedett Khon Sándor kérésének teljesítéséről.82 ÖSSZEFOGLALÁS Összességében elmondható, hogy a Khon család Szombathelyen 1798 és 1848 közötti, fentebb vázolt története pontosan mutatja, hogy Szombathely - a különböző okokból a városba beengedett és megtűrt, említett három család tagjai kivételével - 1840-ig milyen határozottan és keményen utasította vissza, hogy zsidó személyek a településen lakhatási joggal rendelkezzenek, ugyanakkor a Kohn család egyes tagjainak szinte folyamatosan meg-megújuló, egyúttal eredménytelen küzdelme pedig plasztikusan illusztrálja azt, hogy a város - a felnőttkort elérő és családot alapító vagy alapítani kívánó fiúgyermekek és családjaik, valamint szüleik együttlakásának kényszerítésével - az engedélyezett lakhatási jogot lehetőségei szerint drasztikusan igyekezett korlátozni. Rendkívül előremutató változást hozott hazai zsidóság számára az 1840:29. te. megszületése, hiszen az a magyarországi születésű izraelita személyek számára lehetővé tette, hogy az ország területén bárhol letelepedjenek, és kereskedők vagy iparűzők legyenek. 1849 után új fejezet kezdődött a magyarországi zsidóság, azon belül a szombathelyi Kohn család életében is. A Vas vármegye székhelyére 1840 után betelepült izraeliták - illetőleg az 1790 és 1840 között lakhatási joggal rendelkező három család gyermekei és unokái - azután jelentős, sőt meghatározó szerepet játszottak a gyorsan kapitalizálódó Szombathely gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi életében, és természetesen társadalmában is. 79 VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 182. nr. 749. 80 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1993/1850-1852. 81 VaML Szvkt. Ktir. fasc. 183. nr. 182. 82 VaML Szvkt. Ktjkv. 631/1852-1853. 54
