Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy szombathelyi zsidó gyáriparos család, a Mayerek története, 1865–1945
MELEGA MIKLÓS EGY SZOMBATHELYI ZSIDÓ GYÁRIPAROS CSALÁD, A MAYEREK TÖRTÉNETE, 1865-1945 ZSIDÓ VÁLLALKOZÓK SZEREPE SZOMBATHELY GYÁRIPARÁNAK KIÉPÍTÉSÉBEN Az 1848/1849. évi önvédelmi háborút követő években a hagyományosan házalással, kereskedelemmel, pénzkölcsönzéssel foglalkozó zsidóság vállalkozási lehetőségei kitágultak. Egy 1851. évi kormányrendelet, majd az 1859-ben megszületett ipartörvény vallásfelekezeti hovatartozástól függetlenül mindenkinek biztosította a szabad iparűzés jogát, megteremtve ezzel az előfeltételeket ahhoz, hogy a zsidóság is bekapcsolódjon az ország iparosításába.1 Szombathelyen az első nagyobb munkáslétszámmal dolgozó, gépesített ipari nagyüzemek alapját az 1850-es években vetette meg Pohl Sándor, Mayer Enoch, jóllehet a gyáripar igazi kiteljesedése a kiegyezést követő kedvezőbb gazdasági-társadalmi környezetben vett nagyobb lendületet.2 A gyáralapítók, illetve tulajdonosok között a 19. század dereka táján tűnnek fel először az izraelita vállalkozók, hogy azután néhány évtized leforgása alatt jelentős gazdasági pozíciókat szerezzenek. A zsidóságnak a kereskedelemben elfoglalt hagyományosan domináns helye mellett a szombathelyi gyáripar megteremtésében is hangsúlyos szerep jutott, nagyüzemeik sok 100 munkáscsaládnak biztosítottak megélhetést. Az iparba áramló zsidó tőke alapvetően a kereskedelemből származott. A gyáralapítók eredeti foglalkozásukra nézve többnyire kereskedők voltak, akik általában az általuk forgalmazott árucikkekhez kapcsolódóan indítottak ipari vállalkozást, miközben gyakran kereskedelmi tevékenységüket is változatlanul folytatták. A zsidó vállalkozókhoz köthető gyártelepek közül kiemelkedett a város legnagyobb forgalmú malomipari létesítménye, Ungár Zsigmond hengermalma. Tulajdonosa 1878- ban települt Szombathelyre, amikor fűszer, anyag- és festékáru kereskedést nyitott. 1891- ben váltotta ki malomipari engedélyét, majd az 1910-es években jéggyárat, sütödét, illetve pékséget is működtetett.3 Fényes karriert futottak be a Stájerorszából Szombathelyre települt Wolf testvérek is. Izsó és Sándor 1898-ban alapították meg a városban épületfa-keres- kedésiiket, majd 1912-ben gőzfűrészüzemüket, amely a 20. század elejére a Dunántúl egyik 1 Gotula László- A zsidóság Magyarországon, 1526-1945. Bp., 1972. (továbbiakban: Gonda, 1992.) 96-97. p. ' Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése és műszaki létesítményei 1895-1910-ig. Bp., 1910. (továbbiakban: Bodányi, 1910.) 208-209. p.; Kárpáti Kelemen: Szombathely Savaria rend. tanácsú város monographiája. 2. rész. Szombathely, 1894. (továbbiakban: Kárpáti, 1894.) 486. p. * Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely város tanácsának iratai (továbbiakban: Szvt.) Tanácsi iratok (továbbiakban: Tan. ir.) 784/1878.; VaML Szombathely város polgármestere iratai (továbbiakban: Szv. pg.) Közigazgatási iratok (továbbiakban: Közig, ir.) III. 60/1893., III. 392/1903., I. 947/1904-, III. 492/1904-, III. 690/1898., III. 118/1912., III. 899/1914.; VaML Szv. pg. Iparhatósági iratok. Iparlajstrom A 25.; VaML A Szombathelyi Törvényszék iratai. Cégbírósági iratok, (továbbiakban SZT Cb.) Egyéni cégek (továbbiakban: Ec.) 343., Társas cégek (továbbiakban Te.) 638.; Vasvármegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. (továbbiakban: Balogh, 1898.) 457. p. (Magyarország vármegyéi és városai; 3.); Bodányi, 1910. 216. p. 55
