Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester
Az Éhen család eredetére nézve folytatott legújabb - most első alkalommal publikált - kutatások eredményei is azt a feltételezést erősítik, hogy a família nem nemesi származású volt. A feltárt adatok alapján bizonyítható, hogy a család ősei eredetileg nem Vas, hanem Veszprém vármegyében éltek. Ehen Gyula édesapja Devecseren látta meg a napvilágot, Éhen János postamester gyermekeként. Éhen János is a nemzetes, esetenként a nemzetes vitézlő megszólítást használta, tekintettel nemesi származású édesanyjára, Falussy Annára, és feleségére, nemes Czina Teréziára. Előkelő származását azzal is igyekezett hangsúlyozni, hogy nevét „Éhen Falusy János” alakban is használta. Éhen János édesapja - a család legrégebbi név szerint ismert tagja - Éhen Mihály, akiről mindössze annyi tudható, hogy Veszprémben halt meg, még 1792 előtt. Éhen Gyula jelenlegi ismereteink szerint összeállított családfája a 2. ábrán tanulmányozható. Az Éhen családnév eredete egyelőre tisztázatlan, de említésre méltó, hogy a 19. század elején írása még nem forrott ki. Az anyakönyvekben az Éhen alakot megelőzően az Ehn, Ehn, Eny, sőt En alakok is előfordultak. Megfigyelhető továbbá, hogy a család fiútagjai közül többen is a Pápai Református Gimnáziumban végeztek, aminek hátterében egy generációkon átívelő sajátos iskoláztatási stratégia körvonalai sejlenek fel. Éhen Gyula is édesapja példáját, illetve a családi tradíciót követve kerülhetett Pápára középiskolás korában.65 Dédnagyanyja, nagyanyja és édesanyja révén tehát Éhen Gyula ereiben is nemesi vér csörgedezhetett, de csak félnemesnek számíthatott, mivel a nemesi cím kizárólag férfiágon öröklődött. Nemesi származását valószínűleg ő maga is fontos tényezőnek tekintette, annak ellenére, hogy mentalitása és életpályája tekintetében maga volt a megtestesült polgár. A családi hagyományként őrzött nemesi eredet egyfajta szimbolikus tőkét jelenthetett számára, ami növelte társadalmi megbecsültségét, de előnyt jelenthetett magasabb hivatali posztok megpályázása esetén is. Mindent összegezve nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy - bár a családi hagyományokban erősen élt a nemesi származás tudata - az Éhen család az eddigi vélekedésekkel ellentétben nem bírt nemesi címmel. Esetükben egy tipikus nem nemesi származású értelmiségi, honorácior famíliáról lehetett szó, amelyben több generáción keresztül tendenciaként kimutatható, hogy a családfők a rangemelkedés érdekében igyekeztek nemes asszonyt feleségül venni. ÉHEN GYULA „SZOCIALIZMUSA” Éhen Gyulát a rendszerváltás előtt íródott tanulmányok némelyike - a korabeli ideológiai elvárásoknak, és a marxista osztályharcos történelemszemlélet felfogásának megfelelően - olyan színben tüntette fel, mint a szocialista eszmék hívét, és a proletariátus ilyen irányú szervezkedésének pártfogóját.66 Horváth Ferenc így írt erről: „Melyek voltak Éhen Gyula megingathatatlan társadalompolitikájának forrásai? Nos saját bevallása szerint elsősorban Lasalle és Marx munkái, majd az 1864-ben létrejött Intemacionálé, annak doku65 A családfa rekonstrukciója Benczik Gyula segítségével feltárt adatok alapján történt.; Magyar Országos Levéltár Mikrofilm-gyűjteménye. Felekezeti anyakönyvek. Ajkai ref. szül. akv. 1807. június 21., 1826. március 27., 3/1888.; A Pápai Református Kollégium diákjai, 1585-1861. Szerk. Köblös József. Pápa, 2006. 507., 539., 552., 581. p. (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai. Forrásközlések; 9.); VaML Balogh Gyula iratai. Békássy család, Pálffy család iratai. 66 Horváth, 1988. 68-71. p. 380
