Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Mayer László: A bolondok vizétől a polgárrá avatás szertartásáig. A szombathelyi Kupái kút metamorfózisai a 18–20. században
MAYER LÁSZLÓ A BOLONDOK VIZÉTŐL A POLGÁRRÁ AVATÁS SZERTARTÁSÁIG. A SZOMBATHELYI KUPÁI KÚT METAMORFÓZISAI A 18-20. SZÁZADBAN „A világtörténet igaz tanulságai, hiteles adatai nem forognak annyit az emberek ajkán, mint a mendemondák. A históriát kevesen tudják; a furcsaságokat ellenben mindenki ismeri. Szóval az igazság nem olyan kapós, mint a hazugság."' Tóth Béla, a Mendemondák című kötete 2. kiadásának előszavában leírtak idején, 1900-ban, úgy tűnt, a hamis és igaz halmaza jól elkülöníthető egymástól. 100 évnek sem kellett eltelnie, és ez a bizonyosság többször is megkérdőjeleződött, sőt egyesek - Barthes, Derrida, Foucault - szerint semmi különbség nincs igazság és fikció között.1 2 * 1983. augusztus 16-án, a „Szombathelyi polgárok” című kompozíciónak a szombat- helyi városháza előtti felállításával bronzba öntve „testet öltött” egy helyi mítosz, amelyről az akkor első köztéri szobrát alkotó, 30 éves, budapesti születésű művész - 2008-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékének vezetője, egyetemi docens’ - így nyilatkozott: „Amikor a megbízást megkaptam, olvasgattam a város történetéről és a Kupái kút legendájára leltem ... Úgy tudom, hogy Szombathely főterén valamikor állt egy kút, amelynél városi polgárokká avatták az ifjakat. A polgáreskü megerősítéseként minden lelendő polgárnak innia kellett a kút vizéből. Nagyon megtetszett a történet, s ez alapján készítettem az első vázlatot is. A megformálásban is a városi hagyományokra támaszkodtam. S mivel Szombathelynek két jeles korszaka volt: egy római és egy barokk, ez a kettősség érezhető a négy alak megformálásában is.”4 A tudósítás írója, Nagy Andrea, kommentárjában további szimbólumokat is feltárt: a kút, a szombathelyi polgárok a tiszta víz éltető körforgását, a városi élet örök megújhodását is jelképezik; az ifjú mellett álló két idősebb férfi, városi honatyaként, megjelenésükkel hitelesítik az eseményt, a negyedik alak az időtlenség szobra.5 Az egyetemes jelkép - kút = termékenység, bőség, bölcsesség, tudás, tisztaság, újjászületés, a világok közötti átjáró, kapu stb.6 - és a polgári hagyomány összekapcsolása a 1 Mendemondák. A világtörténet furcsaságai. Gyűjtötte és magyarázza Tóth Béla. [15. kiad. Bp., 1996.) VII. p. 2 Romsics Ignác: A történetírás objektivitásának mítoszáról és a történelem mitizálásának elfogadhatatlanságáról. In: Uő: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Bp., 2004- 418. p. (Osiris könyvtár. Történelem) ’ http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/korosenyi_tamas (Megtekintve: 2008. február 14.); A Mun- kácsy-díjas művész 57 éves korában, 2010. június 26-án távozott az éló'k sorából. Elhunyt Körösényi Tamás szobrász. = Vas Népe (továbbiakban: VN), 2010. jún. 29. 7. p.; Gyászban a római polgár a városházánál. Eltemették a közkedvelt szobor alkotóját. = VN, 2010. júl. 19. 15. p. 4 Nlagyl Ajndrea]: „Szombathelyi polgárok”. Új köztéri szoborcsoport a megyeszékhelyen. = VN, 1983. aug. 17. 1. p. 5 Uo. 6 Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Szerk. Pál József, Újvári Edit. Bp., 1997. 290. P. 331
