Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen
pénzből vette, míg a többi részt Náraiban fekvő atyai jószágainak eladása révén szerezte meg. A több szintes alápincézett házát a következő, az épület belső tereinek funkcionális beosztásáról is információkat nyújtó leírással osztotta meg három örököse között. A piac felé eső épületrészben „.. it alat egy szobát kis kamraiual es konyhaiual egyiüt, ot feönis egy szobát egy botot konyhaiual es pituaraual, gradiczaual pinczeieuel egyiütt” Mátyás fiára hagyta, megemlítve az épületrészt terhelő 20 ft-os adósságot.52 A hátsó épületrészben „... két kályhás szobát konyhaiual, es egy kis pinczeuel, es píncze fölöt való egy kis komaraiual egyjüt... Kata lányára testálta,53 míg a középső részt „... közeppen azon hatulso resztül foghua a’ gradiczig .. ” feleségének örökítette, és megengedte néki annak továbbépítését.54 A lakásviszonyok - tulajdonjogi, használati - összetettségét két eset is érzékelteti. Szappanfőző vagy Hätler Péter nem saját házában, hanem modern kifejezéssel élve Szabó Adám házában mint valami speciális albérletben lakott. 1648-ban a tulajdonos Szabó számára 61 tallért hagyott örökül, minthogy az korábban úgy adta át néki, hogy „.. atigh bírhassam mígh az en pénzem megh nem lezen.. ”.55 Szabó Jakab felesége, Pap Orsik örökség révén - 1/2 házból - a Gyöngyös utcában 1/4 házat szerzett, amelyben 1649. évi testálásakor öccse lakott.56 Az ingatlanforgalom jelentőségét, részházak, illetve házrészek forgalmát kitűnően illusztrálja Gamsicz György esete, akinek 1670. évi vég- rendelkezésekor 1/4 háza a Forró (ma: Kossuth Lajos) utcában állt, de nénje, Gamsicz Kata révén a Gyöngyös utcában is ingatlant szerzett; ígyjari Miklós részháza alatti pincét és az ahhoz tartozó 1 hold57 földet bírt, 40 ft-on.58 E források olykor a mellék- és gazdasági épületekről is adatokkal szolgálhatnak. A Nagykaricsában lakó Szecsődi Molnár Péter gazdaságában 1649-ben külön örökítette a „... kw kamra .. ,”-t.59 Az egykori szombathelyi lakásbelsők, a hétköznapi életet meghatározó tárgyi világának a bármi szerény bemutatása még további forrásfeltárásokat követel meg, miképpen a férfi és női ruházat alapelemeire vonatkozó, töredékes adatok összegyűjtése is.60 Az eddig feltárt csekély számú 17. századi szombathelyi inventárium általános sajátossága, hogy a feljegyzők a bútorokat, tároló eszközöket, a háztartás használati tárgyait, a ruhaneműket és a munkaeszközöket, vagy az élelmiszerkészleteket nem helyiségenként külön-külön írták össze, hanem egy épületszerkezeti elkülönítés nélküli egységes jegyzéket készítenek, az esetlegesen más helyiségekre csupán egy karakterisztikusabb 5" VaMLSzvkt. Acta Miscellanea (továbbiakban: Acta Mise.) I. fasc. FF. nr. 81., 1659. december 14. 53 Uo. 54 Uo. 55 VaML Szvkt. Végr. fasc. B. nr. 144-, 1648. december 19. 56 VaMLSzvkt. Végr. fasc. A. nr. 23., 1649. december 13. Területmérték. Valószínűsíthetően az úgynevezett kis hold = 1000 négyszögöl. 58 VaML Szvkt. Végr. fasc. B. nr. 116., 1670. július 9. 59 VaML Szvkt. Végr. fasc. B. nr. 46., 1649. január 7. 60 A témakör kutatásának e térségből származó mintaszerű eredményei, lehetőségei: Askercz Éva: Polgári otthonok a 17-18. századi Sopronban. In: Arrabona. A győri Xantus János Múzeum Évkönyve. 18. Szerk. Dávid Lajos. Győr, 1976. 89-143. p.; Asker ez Éva: Milyenek lehettek a konyhák Sopronban a 17. század elején? = SSZ, 1999. 4- sz. 370-382. p.; Alsó-ausztriai kisvárosi példával: Kühnei, Harry: Wohnen und Leben in niederösterreichischen Städten nördlich der Donau, 1500-1650. In: Zwischen Herren und Ackersleuten, 1990. 82-99. p. 239
