Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen

tárgy-együttesból lehet kifejezetten spekulatív úton következtetni.61 Csizmazia István és felesége, Istvánfi Dorottya javairól készített leltár az átlagnál jelentó'sebb információkat közöl az elhunytak bútorairól. Minden bizonnyal a szobánál kezdték a vagyonfelmérést, hiszen a forrás első tétele egy fedeles ágy volt, benne három vánkos és két párna. Nem kizárható, hogy ennek közelében, lehettek a kiemelt lábbelik: 1 sárga pár csizma és 3 pár cipő. A forrás ezt követően 1 kisládát, 1 „lasnakot", 5 db óntálat és 1 db óntányért, 3 db ónkannát, 2 db régi, apró ónkannát, 32 db fatányért, 1 db fatálat regisztrált. Az előbbi „étkészlet” után a 3 db láda és a 2 asztal csak sejteti, hogy a leltár készítői immáron a konyhában talált és a számukra is figyelemre méltó dolgokat rögzíthették az egybeszerkesztett jegyzékbe. A szerény háztartás még több más elemét - így két vasalt ládát - rögzítő forrásban szerény ruházatot tüntettek fel: 1 db viselt, bélelt mente és 1 db ugyancsak viselt ködmön, szoknyával. Már a fentiek is érzékeltetik, miképpen az elhunyt szerszámaira odavetett összegző mondat is, hogy az adott leltár egy szerény vagyonú csizmadiamester halála után maradt javakról készült.62

Nárai Barbély Péter már fentebb idézett végakarata nem csak a háztulajdon va- gyonszerkezetben betöltött jelentőségére, így a házingatlan megosztásának jelentőségére - és ezáltal az ingatlanforgalommal összefüggésben bonyolult, osztott tulajdoni viszonyok létrejöttére - hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az örökítések, majd va- gyonosztások során az adott házak szerkezetére, funkcionális beosztására is nyerhetünk adatokat. A gyakran jegyzőkönyvbe is bevezetett vagyonosztások következetes feltárása, elemzése egyben a várostopográfia, egy egykori városépítészet máig kellően figyelembe nem vett forrástípusa. Ugyanakkor az elemzések nehézségét jelzi, hogy - szemben a hasonló típusú Sopron városi forrásokkal - a felosztásra kerülő háztulajdon szomszédolással történő lokalizálása nem általános gyakorlat.63 Horváth Szűcs György javainak 1659. szeptemberi osztályakor 1/2 hely házát az alábbi módon osztották meg az örökösök között. Kisebbik fiának, Andorkónak az else kályhás zobat mellette leueő fwstes konyhának fellit .. ”64 juttatták, de ennek értékét tekintve még 15 ft-ot kellett fizetnie a boltot öröklő személynek. A füstöskonyha másik fele és a pince Mártonnak jutott azon kitétellel, hogy a sütőkemencét öccsével közös tulajdonként használják, és neki is fizetnie kellett. A hátsó istálló Szűcs Jánosné, Zsuzsanna asszonynak jutott, míg jelentős készpénzfizetéssel a bolt György mesternek oly módon, hogy annak végében egy kis konyha építését is megengedték. A fentiek nemcsak a megosztott tulajdonú épület zsúfoltságát érzékeltetik, hanem az elkövetkezendő jogviták, konfliktusok egyik indokát is jelzik, miképpen erre mutat a V'i telek további közös használatú két eleme is, a pajta és a

61 Például Gyöngyösi (Giőngesi) Csizmazia Mihály döntően ingóságokat, használati tárgyakat regisztráló inventáriuma, VaML Szvkt. Acta Mise. II. fasc. A. nr. 16. 1650. május 13.; Nagy Márton gyermekének, Évának fiatal nó' ruházatát, használati tárgyait hozó inventáriuma, fasc. A. nr. 17. 1663. január 5.; Horváth Szűcs György jelentős mennyiségű ruhaneműt regisztráló inventáriuma, fasc. FF. nr. 77. 1659. szeptember 19.

62 VaML Szvkt. Acta Mise. II. fasc. A. nr. 19., 1649. június 10.

63 Mind Dávid Ferenc topográfiai, mind D. Szakács Anita orvostörténeti adatgyűjtése arra utal, hogy Sopron város esetében az úgynevezett „Gerichtsbücher”-ekbe bevezetett vagyonosztások rögzítésekor a szomszédokkal történő lokalizálás általános gyakorlat. SL SVLt Sopron város törvényszékének iratai. Bírósági jegyzőkönyvek (Gerichtsbücher) 17. századi kötetek.

64 VaML Szvkt. Acta Mise. 1. fasc. FF. nr. 77. 1659. szeptember 19.

240