Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen

Ugyanakkor Szombathely esetében a kiadmányozás és jegyzőkönyvezés párhuzamos gyakorlatának, illetve a jó forrásadottságoknak köszönhetően, az 1606-tól folyamatosan fennmaradt városi jegyzőkönyvek sorából - a kiadmányok döntő részének elpusztulása ellenére is - az örök- és zálogjogú ingatlanok adásvételei kigyűjthetők.45 így a bíró és a magisztrátus előtt tett felvallások szisztematikus kigyűjtésével valójában egy, a 17. századi városi ingatlanforgalmat rekonstruáló virtuális telekkönyv állna össze. Egy ilyen adatbázis elkészítése az egyik legfontosabb „alapanyagát” jelenthetné egy későbbi, 17. századi szombathelyi topográfia elkészítéséhez. Ezt az adatállományt más típusú források - így az urbáriumok, a tizedjegyzékek horizontális adatai, a végrendeletek szomszédolásra, lakásbirtoklásra vonatkozó - adataival együtt valójában hosszabb időmetszetben megvalósíthatóak lennének Elorváth Tibor Antal egykori topográfiai rekonstrukciói.46 Ez a kora újkori mezővárosok között páratlan várostopográfiai munka lehetne.47

E vizsgálatokhoz 1 év keresztmetszetét nyújtó urbáriumok, tizedjegyzékek mellett más típusú források feltárására elemzésére is szükség van. A kor társadalomtörténetének egyik legtöbbet kutatott forrástípusa a Szombathelyről mezővárosi mértéket tekintve nagy számban fennmaradt végrendeletek sora.48 Bár a jogtörténet fontos forrásanyagát képezve elsősorban a házak öröklését, megosztásait adatolják, de mindemellett elsőrendű információkat tartalmaznak háztulajdon megszerzésének módjára, valamint építésére vonatkozóan is. A tulajdonviszonyok elrendelése, a megosztások révén olykor konkrét információkat szolgáltatnak a házak építőanyagáról, szerkezetéről, beosztásáról, fűtési rendszeréről. Önmagában már a ház topográfiai elhelyezkedése, társadalomtörténeti vizsgálata is egy meghatározó vizsgálati szempont lehet, amelyet a következő példák igazolnak:

A különböző helyen fekvő, eltérő módon szerzett, több házat birtokló polgárokat jól illusztrálják az alábbi esetek. Bodo János kereskedő/kalmár a Föl utcában rendelkezett egy házzal, egy másik pontosan nem lokalizálthoz csere útján jutott.49 Szentmiklósi Csizmazia György 1644-ben kelt végrendelete szerint saját szerzeményű lakóháza a Piacon (ma: Főtér) állt, míg egy másik - hasonlóképpen konkrétan nem lokalizált háza - zálogban volt, és annak kiváltását örököseire hagyta.50 Hollósi István 1662-ből származó végakaratából egyértelműen kiviláglik, hogy mind a Kám (ma: Szily János) utcában, mind pedig a Gyöngyös utcában (ma: a Főtér keleti része), a város malmánál fekve! házát házasságai révén, két felesége jogán szerezte meg.51

Nárai Barbély Péter 1659. évi végakaratában így emlékezett vissza helyi egzisztencia alapítására: piacon álló kőházának egy részét még borbélylegénysége idején keresett

45 Ez esetben nem foglalkoznék a külterületekre, elsősorban a szőlőhegyekre vonatkozó adásvételek felvallásaival, amelyeknek - az első évek párhuzamos jegyzőkönyvezéseit is tekintve - párhuzamos kötetsorozata alakult ki. Lásd VaML Szombathely város hegymesterének iratai, 1609-től.

46 Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVII1. században. Szombathely, 1993. 24-27. p. (Acta Savarien- sia; 8.)

47 Módszertanilag is kitűnően hasznosítható az adójegyzékek, telekkönyvek, végrendeletek, osztálylevelek szomszédolási adatai révén a legújabb soproni példa: Dávid - Goda - Thirring, 2008. 34-457. p.

48 A végrendelet kutatás lehetőségeiről gazdag hazai és nemzetközi szakirodalommal: Mátay Mónika: Historiográfiai viták a testamentumról. = Korall, 2004. május. 248-270. p.

49 VaML VKHLt Testamentles. fasc. 8. nr. 19., 1606. december 10.

50 VaML Szombathely város közönségének és tanácsának iratai (továbbiakban: Szvkt.) Végrendeletek (továbbiakban: Végr.) fasc. B. nr. 154-, 1644. november 16.

51 VaML Szvkt. Végr. fasc. B. nr. 103., 1662. október 11.

238