Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
ta, hogy az 1919 után megbillent zsidó-keresztény viszony most nyugvópont felé tart - taktikai és stratégiai okokból sem látta célszerűnek szembeszállni a püspöki akarattal. Ráadásul Mikes János mindig ellenezte a zajos utcai antiszemitizmust, és fontos pillanatokban csillapítóként, mindig megfontoltan lépett fel. A hitközségi elnök e megnyilatkozása viszonzása volt a „... fura együttműködésnek.”37 Geist felszólalása a képviselők között általános helyeslést, a tanács tagjai közrében azonban meglepetést váltott ki. Az ellenpólust Kovács József - az 1919. évi direktórium egyik tagja, és akkora már szabadlábra került - helyi szociáldemokrata vezető képviselte. O sem valláserkölcsi, sem kulturális szempontból nem látott kifogásolnivalót a közös fürdőzés ellen, sőt talán célszerűbbnek is ítélte.38 Inkább a nemi betegségek elleni küzdelemre és a felvilágosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. A beszólásokkal tarkított beszéde kisebb vihart kavart, és élénk ellenkezést váltott ki a jelenlévőkből. Dr. Kircher Gyula egyszerűen erkölcsi fertőnek nevezte a városi strandfürdőt, amit „... jórészben nem a fürdésért használják, hanem azért használják, hogy a nők magukat mutogassák. A legundorítóbb jeleket lehet tapasztalni.. ,”39 Bár elismerte, hogy a háború előtt létezett közös fürdőzés, de azt az adott helyzetben nemzetvédelmi (sic!) szempontból is elfogadhatatlannak minősítette, és hangsúlyozta, hogy egyszer és mindenkorra le kell tiltani a közös fürdőzést.40 Hasonlóképpen látta a helyzetet Tóth József is: „... a strand közös fürdője mindene volt, csak az erkölcsnek nem tanyája.”41 Elutasította a nemek összekeveredésének még a lehetőségét is, mivel szerinte félő, hogy a fiatalság azt akarja tenni, amit a felnőtt társadalom - és ez elfogadhatatlan. Alaposan felkészült Rogács Ferenc a szőcsatára, szinte az ügy minden aspektusát végiggondolta, és ennek megfelelően interpretálta álláspontját. Fennmaradt egy kézírásos beszédvázlat, amely szerkezetében hasonló, mint amit ő ott előadott, még akkor is, ha a közgyűlési jegyzőkönyv és a laptudósítás szerint mindent nem is mondott, mondhatott el.42 Rogács szerint egészségügyi szempontból megoszlottak a vélemények a kérdésről, és anyagi aspektusból önmagában is zavaró, hogy a városi mérnök Niessner Aladár erőből csináltatva meg a strandfürdőt, fait accomplit43 teremtett. A vita során Niessner Aladár is szót kért, és Rogács visszavonta a vele kapcsolatos vádjait (tudniillik, hogy ő a közös fürdőzés híve).44 Ez elfogadhatatlan, ha külön-külön látogatják a nemek a strandot, akkor is biztosítható a szükséges bevétel. Ha ez még sem valósulna meg, akkor a város fedezze a deficitet, mert nem lehet erkölcsi tételeket materialista érvekkel felülírni.45 A közös fürdést ellenzők láthatatlan hadát két részre osztotta: az erkölcsi materialistákra és az autonómistákra. Az előzőkhöz sorolta a polgári erkölcsök kátéját „forgató” városi tanács egy részét, valamint a szociáldemokratákat és a kommunistákat. Kovács József felfogása a materializmusé, amelyből már láthattak részleteket 1919-ben. A városi tanácsé a rousseau-i és nietzsche-i úri morál. 37 Katona Attila: Zsidóság és zsidókérdés Vas vármegyében, 1910-1938. Pécs, 2007. 263-264. p. 38 VaML Szvk. Kjkv., 1923. 443. p. 39 Uo. 40 Nem lesz közös fürdő Szombathelyen. = Vvm., 1923. okt. 5. 3. p. 41 Uo. 42 SZPL AC 1997/1923. 43 Fait accomlpi: kész helyzet, befejezett tény. 44 VaML Szvk. Kjkv., 1923. 446. p. 45 Nem lesz közös fürdő Szombathelyen. • - Vvm., 1923. okt. 5. 3. p. 214
