Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
A másik tábort az autonómisták adják, akik a város önállóságát féltik a püspöki kezdeményezéstói és attól, hogy hatalmát a városi iskolák fölé is kiterjeszti. Am ez nem így van, mert egyrészt e fórumok osztották az egyházfő álláspontját, másrészt a városi autonómiát nem úgy kell értelmezni, hogy más nem fejtheti ki a véleményét. Az előbbinél különösen szembeszökő az iskolák ellenőrzése feletti hatalmi harc.46 Ugyanakkor Rogács Ferenc fejtegetéseiben a kívántnál is messzebbre ment, amikor a szexuális erkölcsök és a birodalmak bukása között szignifikáns összefüggést vizionált.47 * ,Az üzemigazgatóság és a városi tanács egyetlen tagja sem tudja definícióját sem adni az erkölcsnek, nemhogy erkölcsi szempontból tudna bírálatot mondani, hiszen Vénuszt átállította az erkölcsiség oltárára. ... Minden nép, amely nem korcsosodott el az a közös fürdő ellensége volt, és mindegyik tönkrement, amelyik engedett erkölcsi felfogásában.”4S Maga is ismervén kora táncdivat őrületét azt mondta: ha a busmanoktól átvettük a foxtrottot, akkor vegyük át a közös fürdőzés hiányának az elvét is. Most - eltérően augusztusi felszólalásától, amelyben a fő ellenséget Niessner mérnökben látta - a városi tanácsot helyezte a célkereszt közepébe, erkölcsrombolással vádolva tőket. Ugyanakkor felszólította a képviselő-testület tagjait, ne legyenek következetlenek, ne engedjék meg másoknak sem, amit saját családtagjainak tiltanak és ne adjanak módot, hogy feleségeik és felnőtt leányaik éhes, mohó és szemtelen tekinteteknek legyenek a közös fürdőben kitéve. A nagyhatású beszédre Újvári Ede csak annyit tudott válaszolna, hogy a tanácsot a következetesség vezérelte és védi, védte, és védeni fogja ezután is a városi polgárok erkölcseit. 49 A meglepetések elkerülése érdekében a kanonok személy szerinti szavazást kért. Az eredmény nem is maradt el. A városi tanács javaslata mellett csak a két szociáldemokrata küldött szavazott, míg 31-en ellene. A tisztikar - a városi béke és a (erkölcsi)hatalmi vereség jegyében - kapitulált. Az eredmény kihirdetésekor a jelenlévők megéljenezték Rogács Ferencet.50 Mikes János keresztény-konzervatív álláspontja győzött. A következő esztendőkben más-más időpontokban fürödhettek a városi strandfürdőn a férfiak és a hölgyek. A VITA FOLYTATÓDÁSA Miként az várható volt, a kérdésről a disputa a következő esztendő későtavaszán, pontosabban pünkösdkor újra elkezdődött, mégpedig egy, a Nyugati Újságban megjelent cikkel. „Még mindenkinek az emlékezetében a van a tavalyi városi közgyűlésnek az ügye, amelyben azt követelték, hogy válasszák külön a férfi és a női nemek fürdését, amely világviszonylatban is különösnek számít. Ez váratlanul érte a közgyűlést és „tetszetős morális jelszavak ködébe sikerült az indítványtevőnek azt a látszatot kelteni a közgyűlése, mintha a szombathelyi strandfürdő morálisan fertő lenne. Mintha ott Szodoma és Gomora lenne és olyanok tették ezt az indítványt, akik személyesen egyszer sem voltak ott, csak egy áLszenteskedő megjegyzésekre építhették az érvelésüket. Akt ismeri a strandfürdőt, annak nem volt kifogása a rendszer ellen. Így akkor a város meg lett fosztva az egyetlen üdülőhelyétől is, terrorizálva puccsszerűen hajtották végre azt az akciót és azok is rneg46 Rogács rejtett szövegéből az derült ki, hogy a városvezetés bízott a kultuszkormányzat segítségében, erkölcsi támogatásában, de azt nem kapta meg. VaML Szvk. Kjkv., 1923. 446. p. 47 Szalay József szerint: „Oroszország bizonyára egyrészt annak köszönheti jelenlegi helyzetét, hogy a közös fürdéssel járó erkölcsi hanyatlás romboló erővel lépett fel." VaML Szvk. Kjkv., 1923. 446. p. 46 Uo. 49 VaML Szvk. Kjkv., 1923. 446. p. 50 Nem lesz közös fürdő Szombathelyen. = Vvm., 1923. okt. 5. 3. p. 215
