Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy konfliktusterhes közéleti pályafutás. Epizódok Éhen Gyula életéből, 1879–1914
kon át őrizte a villamos társasággal és dr. Edelmann Sebó'vel lezajlott affér emlékét. Ennek nyomán villájába sem Brenner (V.) János, sem örököse Brenner Tóbiás nem volt hajlandó a villanyt bevezettetni. A család gyermekinek gimnáziumi behatása alkalmával elkerülhetetlenek voltak az igazgatóval történő személyes találkozások, amelyek érezhető feszültségben, kényszeredett légkörben teltek.69 Ezzel szemben a lobbanékony természetű Éhen Gyula állítólag a későbbiekben megbánta kirohanásait, és rendezte viszonyát dr. Edelmann Sebővel.70 A gázháború mindenesetre akkora ellentéteket szült a városban, amelynek nyomasztó emléke még évek múltán is a köztudatban élt. Az egyik semleges sajtóorgánum az ellentáborokat kibékülésre ösztönözve így vonta le az ügy szomorú tanulságait: „Közönséges adásvételi ügylet volt az egész, de mivel a nyereségvágy, az őszinteség hiánya, és később egy csomó türelmetlenség és tapintatlanság is belejátszott a dologba: lett belőle egy nagy társadalmi háború, mely ádáz ellenségeket csirtál a régi jóbarátokból ... Tele van váddal, gyanúsítással a levegő. ... aki nagy tudásával tekintélyt, hírnevet szerzett tanári székének, aki generációkat nevelt fel, oktatott minden szépre, jóra, aki becsülettel viselte papi ruháját: azt most közönséges kalmárnak mondják, pénzéhes nyereségvadásznak bélyegzik; aki rtaggyá tette ezt a várost, erélyes kézzel megteremtette a modem Szombathelyt: azt most sötét vádakkal illeti ellenfeleinek gyanúja."'1 Aj Ehen-telep ügye Éhen Gyula lényét a közösség iránti felelősségérzet egész politikai pályája során áthatotta. Több olyan kezdeményezése is volt, amely szociális érzékenységéről tanúskodott. Ilyen indíttatástól vezérelve karolta fel az 1900-as évek elején egy munkás lakótelep létesítésének eszméjét is, és vált a kezdeményezés élharcosává.72 * A munkások lakáshoz juttatásának programja azonban súlyosan sértette a szombathelyi bérháztulajdonosok érdekeit, akik gáncsoskodásukkal igyekeztek meghiúsítani a terv kivitelezését. Ehen és érdektársai ellen felhozták, hogy a szociális segítségnyújtás látszata mögött valójában önző nyereségvágyuk húzódik meg. Amikor a lakótelep nagy nehézségek árán évekkel később végül mégis felépült, 1914-ben Éhen Gyula politikai ellenfelei indítottak újabb lejárató kampányt. A telep építtetőit azzal vádolták meg, hogy a munkások kiszolgáltatottságát kihasználva tisztességtelenül magas jutalékhoz, busás haszonhoz jutottak. Politikai pikantériája miatt az ügyet az országos lapok is megszellőztették. Ehen Gyula a sajtó útján igyekezett tisztázni magát, a „félmilliós panama” vádja alól, és kiálltak mellette a munkástelep lakói is. Napjainkból visszatekintve úgy tűnik, hogy az egész ügy hátterében egy politikai indíttatású támadás, a Vasvármegye szerkesztőjének, Lingauer Albinnak a Munkapárton belül Éhen Gyulával vívott pozícióharca állt. Lingauer számítása bevált, mert a lakótelep körüli hangulatkeltés alaposan megtépázta Ehen hírnevét, és hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy az 1914. évi polgármester választás alkalmával alulmaradt vetélytársával szemben.'5 69 VaML Brenner cs. ir. Emlékirat 34-35. p. 70 Bauer, 1934. 75-77. p. 71 A gázper. = Vas, 1901. ápr. 28. 1. p. 72 Vő. Éhen Gyula: A modern város. Szombathely, 1897. 132 p.; Munkástelep Szombathelyen. = Vvm., 1907. júl. 24. 3. p. 75 Kalocsai Péter: Az Éhen-telep, egy vasutas munkástelep létesítése. In: „Alkotni, teremteni kell." Éhen Gyula emlékezete. Szerk. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 2004- 77-114. p. 205
