Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy konfliktusterhes közéleti pályafutás. Epizódok Éhen Gyula életéből, 1879–1914
ról meggyőződtem, ugyanezért lovagias kötelességemnek tartom azokat visszavonni, s azoknak megjelenése fölött sajnálatomnak kifejezést adni.”51 Éhen tudomásul vette a megkövetel szavakat, és ezzel „...az ügyet a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek ... ”52 tekintették. A párviadal vétsége miatt azonban szembe kellett még nézniük egy büntető peres eljárással. A Szombathelyi Királyi Törvényszéken 1895. július 23-án került sor a nyilvános tárgyalásra. Bűnösségét mindkét fél elismerte. Éhen Gyulát, mint kihívó felet, és hasonló ügy miatt már büntetett előéletű visszaesőt, 14, Kaffehr Bélát 10 napi fogházra ítélték.53 Kettejük viszonya e súlyos összeütközés után érdekes fordulatot vett, és fokozatosan normalizálódott, olyannyira, hogy a Vasvármegye újság a hamarosan polgármesterré választott Éhen Gyula tevékenységének egyik fő támogatója, törekvéseinek propagátora lett. Kaffehr Béla Éhen Gyula polgármesteri munkáját 1896-ban e szavakkal méltatta: „... ma midőn örömmel látjuk, hogy a város élére oly férfiú került, amilyenre régen tespedő városi közügyeinknek égető szüksége vala: Nehézség nélkül jelezzük, hogy immár bizalommal és reménységgel eltelve nézünk polgármesterünk további ténykedése elé.”54 A valamikori halálos ellenségek konfliktusa szerencsés véget ért. ÉHEN GYUÉA A POLGÁRMESTERI SZÉKBEN (1896-1902) Éhen Gyula, az erőskezű városvezető Státuszából és mentalitásából adódóan Éhennek polgármestersége időszakában is bőven akadtak nézeteltérései, nemcsak hivatali beosztottjaival, hanem feletteseivel, és külső felekkel is. Polgármesterré választásakor kezdetben nem volt ellenzéke. Ahogy azonban megindította nagy költségekkel járó városfejlesztési programját, és a képviselők megismerhették önkényes városvezetési gyakorlatát, egyre többen fordultak szembe vele. Egy kortársa a Napkirály mondását a polgármester szájába adva így jellemezte Ehen öntörvényű személyiségét: ,A város én vagyok.”55 Ellenfelei 1898-ban aláírásgyűjtést indítottak a beruházások költségeinek terheitől megriadt lakosság körében, majd amikor petíciójukat a városnál figyelmen kívül hagyták, Éhent a tanáccsal és az alispánnal egyetemben feljelentették a belügyminiszternél, tömeges szabálytalanságok, és a lakosság akarata elleni intézkedések vádjával. A komolynak tűnő kezdeményezésnek azonban nagyobb volt a füstje, mint a lángja, és a feljelentés megfogalmazóinak végül semmiféle eredményt nem sikerült elérniük, mert a lefolytatott vizsgálat egyetlen vádpontban sem találta bűnösnek a polgármestert.56 Ugyanígy mindvégig eredménytelenek, erőtlenek maradtak a keménykezű polgármesterrel szemben a képviselőtestületen belül kibontakozó ellenzéki szervezkedési kísérletek is.57 A szokásos érdekharcokon és politikai csatározásokon túl Ehen Gyula személye két alkalommal került az események gyújtópontjába; egy személyes és egy közösségivé dagadó konfliktus alkalmával. 51 Jegyzőkönyv. = Vvra., 1895. febr. 10. 7. p. 52 Uo. 53 VaML SZTV BP ir. V 285/1895. 54 A haladó város. = Vvm., 1896. márc. 12. 1. p. 55 Apróságok a városi autonómia köréből. = Vvm., 1901. máj. 5. 2. p. 56 Városi ellenzék. = Vvm., 1901. márc. 29. 2. p.; Denuncziáljunk! = Vvm., 1898. szept. 8. 1. p.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 1183/1899. 57 Városi közgyűlés. = Vas, 1901. márc. 17. 2. p.; Milyen lesz a városi ellenzék? = Vas, 1901. márc. 31. 1. p. 200
