Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy konfliktusterhes közéleti pályafutás. Epizódok Éhen Gyula életéből, 1879–1914
Szilárd Emil és Éhen Gyula Éhen Gyula a városfejlesztési program levezénylésekor polgármestertől szokatlan aktivitással vetette bele magát nemcsak az előkészítő munkába, hanem a gyakorlati kivitelezés folyamatába is. A város műszaki ügyeiért feleli» Szilárd Emil főmérnök azonban rendkívül nehezen viselte, hogy a polgármester személyében egy laikus avatkozik szakmai kérdésekbe. A nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési munkálatok - a csatorna- és a vízvezeték-hálózat építése, az útburkolási program előkészítése - felügyelete ugyanakkor akkora terheket rótt a város mérnöki hivatalára, hogy az nem győzte a felgyülemlett teendőket határidőre elvégezni. Szilárd Emilnek emiatt állandóan szembe kellett néznie a polgármester részéröl érkező türelmetlen, sürgető felhívásokkal. Idegei másfél éves munka után felmondták a szolgálatot, és benyújtotta lemondását.58 Döntését így indokolta: „... mert kikerülésemmel továbbra is intézkedtek az én felelősségemre teljesített városi munkálatoknál illetéktelen és a dologhoz nem értő városi közegek, a kiknek rendelkezéseiért a felelősséget el nem vállalhatom; mert Polgármester úr a folyamatban levő út építésnél továbbra is adott az én meghagyásaimmal ellenkező parancsokat, melyek műszaki szempontból helytelenek ... vérmérsékletem az ellenem indított hajszával szembe sokkal nagyobb akadály, mint aminőt .. legyőzni képes vagyok és így attól kell tartanom, hogy az engem érő bántalmazásokra első felindulásomban még feletteseimmel szembe is oly hangot használnék, mely reám nézve károsabb hatással lehetne, mint a minőt az egész eset ... megérdemel. (...) a legkellemetlenebb zaklatásoknak vagyok kitéve, melyeket tovább eltűrni nincs hajlandóságom ...”.59 A polgármesterhez hasonló mentalitású, öntudatos főmérnök kénytelen volt belátni, hogy hivatali felettesével szemben vesztett ügye van. A „két dudás nem fér meg egy csárdában” tipikus esete következett be, és a gyengébb fél távozni kényszerült. Ilyen értelemben Szilárd Emil Ehen Gyula áldozatának tekinthető. A szombathelyi „gázháború” Egy másik, sokkal nagyobb horderejű konfliktus szintén Ehen Gyula törekvései miatt bontakozott ki, de ebbe az országos visszhangot kiváltó ügybe már az egész város belesodródott. Éhen Gyula infrastruktúra-fejlesztési koncepciójának központi elemét alkotta, hogy a közművek kezelését városi feladatnak tekintette. Felfogása szerint e szolgáltató intézmények hatósági ellenőrzés alatt, városi tulajdonban, nem pedig profitorientált magántársaságok kezében voltak megfelelő helyen. E korszerű várospolitikai koncepcióból logikusan következett azon törekvése, hogy az 1872-ben magántársaságként létesült gázgyárat - a többi közműhöz hasonlóan - minél előbb városi tulajdonba, illetve kezelésbe vegyék. A polgármester kezdeményezésére ezért vételi szándékkal keresték meg a Légszeszvilágítási Társulatot, amelynek közgyűlése 1898. március 6-án 100.000 ft-os áron fel is ajánlotta a városnak a gázmüvet. Ekkor még nem ütötték nyélbe az üzletet, mert a Szombathelyen zajló infrastruktúra-telepítési munkálatok annyira lekötötték a város szellemi, illetve anyagi erőit, hogy gondolni sem lehetett a légszeszgyár azonnali megvételére. 2 év múltán azonban, amikor a közművesítési program már befejezéséhez 58 Melega Miklós: Mérnökök a szombathelyi városvezetésben 1886 és 1945 között. In: Előadások Vas megye történetéről. 4- Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2004. 270-271. p. (Archívum Comitatus Castriferrei; 1.) 59 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 1000/1899. 201
