Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Három jobbágyfalu – Gencs, Ludad és Pöse – 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához

alakult át a pártatlan bíróság összetétele a 17. századra. A németnyelvű anyagból azt is megtudhatjuk, hogy Széchyné háromszor kísérelte meg egybehívni a bíróságot, a falvak tiltakozása miatt azonban ez mindannyiszor meghiúsult. A kőszegi uradalom úrnője nem rendelkezett szabadon a pártatlan bírósággal, amelynek adminisztrációját, jogtudó jegyzőjét mindig is Kőszeg városa adta. Ez magyarázza, hogy a három falu beadványát is Kőszeghez címezték.

A három falu levele tehát felettébb érdekes történeti forrás. Egyértelművé teszi, hogy a mindenkori zálogbirtokosok akkor sem rendelkeztek korlátlanul a falvak lakóinak munkaerejével és a települések biztosította jövedelemmel, ha már a birtokért befizették a bécsi kamarába az egyébként tekintélyes zálogösszeget. Az Alsó-Ausztriai Kamara ezek szerint felelős maradt a zálogba adott birtokok jogbiztonságáért, hiszen a zálog visszaválthatóságának jogát fenntartották. Az udvarnak szüksége volt ugyan a török háborúk miatt a zálogért fizetett készpénzre, mégsem állt érdekében a jobbágyfalvak lepusztítása, a paraszti árutermelés földesúri kisajátítása. A zálogleveleket ezért záradékolták, ezért adtak további okleveleket is a falvak védelmében, ha arra például egy tűzvész vagy a hadak dúlása miatt szükség volt. A zálogszerződéseket ezek szerint betartatták az udvarban, a rövidebb időtartamra vonatkozó engedményeket pedig intézményesen ellenőrizték. Ezért nincs tehát ellentmondás az 1616-ban kiadott zálogszerződés heti 1 napos robotja, valamint a Sopronban, 1622-ben kiadott, de rövidebb időre biztosított 8, illetőleg 12 napos évi robotkötelezettsége között.

Ennek ellenőrzésében kapott tehát Kőszeg városa bírótársaival együtt fontos, tulajdonképpen jobbágyvédő szerepet. Éppen azért, mert az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara, valamint Kőszeg város - mint alsó-ausztriai zálogváros - között ekkor már hosszú időre visszanyúló együttműködés volt a térség kormányzati ellenőrzésében. A levél jobbágyvédő és jogtörténeti tanulságai tehát egészen kivételesek. Ez csakis az 1463- ban és 1491-ben kelt koronazálog-szerződések nyomán alsó-ausztriai magánjogi kormányzati és rendi kezelésbe került nyugat-magyarországi városokkal és falvakkal fordulhatott elő. Lehet, hogy ezek a falvak szerencsésebbek lettek, mint a Magyar Korona alatt maradt társaik? Ezt még további kutatások fogják eldönteni. 1647-ben mindenesetre Genes, Ludad és Pöse is visszakerült a Magyar Korona és rendiség ellenőrzése alá.

164