Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Három jobbágyfalu – Gencs, Ludad és Pöse – 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához
zásért is felelt» volt az uradalomban. Ez, a delegált bíróság kezdetben főleg Csepreg, Kőszeg, Szombathely és Rohonc küldött ülnökeiből állt, és mindenekelőtt büntetőperekben ült össze, de végrehajtási joggal nem rendelkezett. Kőszeg azonban a 16. század második felében kiharcolta, hogy az uradalomban is a város gyakorolja a pallosjogot.19 Az 1616-ban kel beiktatási oklevelekben a az II. Mátyás nyomatékosan meghagyta, hogy „... Széchy és maradéki az mi egész Kőszeg várhoz való tartományunkban lévő jobbágyságot szokatlan adózással, szolgálattal, robottal ... ne háborgassa .. .”.20 Ez az uralkodói intés védelmet jelentett a falvak számára, és így lett Kőszeg a három falu és az uradalom között támadt per közbülső bírósági fóruma. Ezért írhatták a gencsiek, a ludadiak és a pöeiek, hogy „... az Camarán az mi törvényes helyünkön ...”,21 hiszen ott várhatták az udvar parancsa értelmében a vita eldöntését. Ez az levél nagyon fontos jogtörténeti igazolást tartalmaz. Azt, hogy a kőszegi várban megtartott törvényen ott voltak a kőszegi szenátorok is. Eljárásjogi szempontból nekik kellett ezen a pártatlan bíróságon bejelenteni a falvaknak a panaszokat. Dönteni azonban Bécs döntött: „... mi is Őfelsége eleibe tettük a panaszt ...”22 - írta a levélben a három falu. A levélből egyértelműen kitűnik Kőszeg közvetítő szerepe ebben a jobbágyvédő ügyben. Erre utal a levélben olvasható a követezőket néhány szó: „Levelünk által is Kegyelnetek előtt ellen mondunk ...”.2i A jogtudó levélszerkesztő tehát teljesen tisztában volt azzal, hogy eljárásjogi szempontból milyen fórum elé tartozott a három falu ellentmondó levele, ám tudta azt is, hogy az uradalom hatalmaskodási ügyében először Kőszeg, majd az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara az illetékes fórum. Vagy ahogy a levél mondta: a falvak törvényhelye a bécsi kamara. A LEVÉL TANULSÁGAI A levél mellett számos perirat is fennmaradt, ám közülük jóformán ez az egyetlen magyar nyelvű dokumentum, amely egyedülállóan, a kor ízes és szemléletes magyar fordulataival tárja elénk a három falu panaszát, valamint tiszta és érthető jogi nyelvezetben a magyarországitól eltérő, alsó-ausztriai törvénykezési hierarchia jellemzőit is. Mindezek következtében tehát birtok- és jogtörténeti szempontból is páratlan történeti forrás. E pernek tanulságait természetesen nem lehet részleteinek ismerete nélkül feltárni. Önmagában az is érdekes, hogy az elsősorban németnyelvű adminisztrációt vezető Kőszegre ekkor magyarul is lehetett protestáló levelet írni. A per németnyelvű irataiból kiderül, hogy a várban megtartott pártatlan bíróságon Kőszegen kívül Borostyánkő (ma: Bernstein, Ausztria), Locsmánd, Pinkafő (ma: Pinkafeld, Ausztria), Csáva (ma: Stoob, Ausztria) és Veperd (ma: Weppersdorf, Ausztria) ülnökei is részt vettek.24 Borostyánkő és Kabold (ma: Kobersdorf, Ausztria) uradalmainak részvétele is jelzi, milyen mértékben 11 Bariska István: Locsmánd mezőváros kísérlete a pallosjog megszerzésére. In: Házi Jenő Emlékkönyv. Emlékkönyv Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa születésének 100. évfordulója tiszteletére. Szerk. Do- minkovits Péter, Turbuly Éva. Sopron, 1993. 201-224. p. 20 VaML KFLTk. Lvt. Pótsorozat II. 83. sz. Paria inscriptionaliumThomae condam Széchy hungarico stylo. Prága, 1616. május 31. - 1669-ben készült átírás. 21 VaML KEL Kvt. Act. Mise. Genes, 1625. január 1422 Uo. 21 Uo. 24 Uo. - A per németnyelvű anyaga is itt található. 163