Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A város piaca, országos és hetivásárai

állittása miatt sokaknak láttára ötét megtaszigálta ...”.40í A kefekészítő írásban benyújtott feleletében tagadta, hogy inzultálta volna a vásárbírót. A tanácsülés végül Kittingert megdorgálta, és kötelezte, hogy Kozmát illően kövesse meg.* 404 Khon Sándor helybeli, valamint Hirschl Ábrahám, Rosenberger Lázár, Khon Sámuel és Fischer Éliás zsidó személyek az 1831. december 17-ei tanácsülésen bejelen­tették, hogy a nemrég lezajlott Szent András-napi vásáron sátraikból Horváth Mihály és neje, Kertész Krisztina, valamint Burka Kati, a Zala vármegyei Hahótról való cigá­nyok loptak. A cigányokat ugyan lefogták, de nem tudták rájuk bizonyítani a lopást. Ezért engedély nélküli csavargásért Horváthot és feleségét 12-12 korbácsütésre ítélték, és Burka Kati csak azért nem részesült ugyanebben a büntetésben, mert előrehaladott terhes állapotban volt. Ugyanakkor meghagyták neki, hogy ha ismét útlevél nélkül csavarog a városban, 12 korbácsütést kap.405 * Koschányi János posztónyíró felesége, Skényi Eleonóra azért fordult a városhoz, mert amikor a hetivásáron búzát vásárolt, Pallér Márton posztókereskedő őt „... illetlen szavakkal megtámadván, szörnyű becstelenittésével a kömyül állóknak is botránkoztatásával tnegpofoszta és azután öklével hátba is verte, mellyen érdemes elégtételt magának szolgáltatni kíván ...”.40<’ Pallért az 1833. november 11-ei tanácsülés maga elé idézte, és miután a tettlegességet nem tagadhatta, 48 órai áristomra ítélte. Azt követően, hogy a posztóke­reskedő megkövette a megbántott asszonyt, bezárták a börtönbe.407 Az 1833. december 7-ei tanácsülésen Érti Ferenc és Horváth József piaci ha­szonbérlők jelentették, hogy a nemrég lezajlott Szent András-napi vásáron Paukovics János vargamester egy kőszegi kalapos sátrát felborította, és nem csak a vásárbírót, ha­nem a város bíráját is a jelenlévőket megbotránkoztató, gyalázkodó szavakkal illette. A tanács Paukovicsot, valamint Gotthard György és Németh József vargamestereket - akiknek sátra a vásáron Paukovicsé mellett állt - maga elé idézte. Gotthard és Németh azt vallották, hogy a sátor feldöntésekor nem voltak jelen, hanem csak azt követően mentek oda árulni. Weiszenböck Károly külsőtanácsos - aki az 1806. évi Szenthárom­ság-napi vásáron a két zsidóval szemben önbíráskodott - ellenben bejelentette, hogy a vásáron megjelent több nemes személytől hallotta, hogy Paukovics nem csak a vásárbí- rákról, hanem a városbíróról is mocskolódó, megbecstelenítő szavakat mondott. Pau­kovics elismerte tettét, és ezért a tanácsülés egyrészt arra kötelezte, hogy a tönkretett sátorfákért és ponyváért 6, egy új sátor elkészítésére 3, azaz összesen 9 vft-ot fizessen, másrészt 1 napi áristomra ítélte. Miután a meggondolatlan varga a megsértett szemé­lyeket megkövette, bezárták az áristomba.408 40i VaMLSzvkt. Ktjkv. 71/1821-1822. 404 Uo. 405 VaMLSzvkt. Ktjkv. 518/1831-1832. 40(1 VaMLSzvkt. Ktjkv. 436/1833-1834. 407 Uo. 408 VaMLSzvkt. Ktjkv. 478/1833-1834. 115

Next

/
Thumbnails
Contents