Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A városi boltok hasznosítása és a fontosabb városi bérletek

géig a városházi kávéház, kocsma és vendéglő - vagy ahogy forrásaink az 1840-es évek végén nevezték: a városi vendégház - bérletét magáénak mondhatta.500

Még egy, a 19. század első felében több szempontból is fontosabb városi bérletről kell szót ejtenünk, mégpedig a városi erdőkön termett gubacs árendálásáról. Már jóval a vizsgált korszak előtt szokássá, és mint kiderült, bevált gyakorlattá lett, hogy a városi polgárok közös - és az 1828. évi összeírás szerint mindösszesen 120 pozsonyi mérő501 területű - erdőin termett gubacsot nem Szombathely város gyűjtette be és adta vagy adatta el, hanem a gubacs leszedésének jogát évente licitáción értékesítették.

Ennek során a gubacs érésének függvényében, általában augusztus közepe táján a város tanács egyik ülésén egy, néhány belső- és külsőtanácsosból álló bizottmányt neveztek ki azzal a feladattal, hogy vizsgálja és becsülje meg a városi erdőkben várható gubacstermést. Ennek megtörténte után kijelölték a licitáció napját, amelyet amellett, hogy Szombathelyen többször is kidoboltattak, tudatták azokkal a környékbeli városok - így Körmend, Kőszeg, Rohonc, és néha Pápa - tanácsával, ahonnan érdeklődőre lehetett számítani. Az árverés - amely minden esetben egy tanácsülés keretében zajlott le - rendszerint azzal kezdődött, hogy a licitációra érkezett, legtöbbször nagyszámú érdeklődő előtt felolvasták a bérlet feltételeit, amelyek általában a következők voltak:

1. ) A bérlő a bérleti díjon kívül meghatározott ún. laikaufot, azaz felvalláspénzt

tartozott fizetni.

2. ) A bérlőnek a bérleti díj felét és a laikaufot a szerződés aláírásakor, a másik felét

pedig a gubacsszedés megkezdésekor kellett a város házipénztárába befizetni.

3. ) Függően a szedés megkezdésétől, meghatározták a szedés befejezésének időpontját, amelyet követően makkoltatásra hajtották az erdőre a sertéseket.

4. ) A bérlő a szedés ideje alatt büntetés terhe mellett az erdőn szedett száraz fával

tüzelhetett, nyers fával viszont nem.

5. ) A bérlő a városi erdőőrökön és a hegypásztorokon kívül más személyeket is felfogadhatott az erdő őrzésére.

6. ) Ha gubacsszedés időszaka alatt valakit az erdőn gubacs- vagy makklopáson értek, a rá kiszabott büntetés egyharmada a városé, egyharmada a bérlőé, egyharmada pedig a tolvajt elfogó személyé lett.

A feltételek nyilvánosságra hozatalát követően, a várható gubacstermés alapján előre megállapított kikiáltási összegen megindított árverésen a legtöbbet ígérő személy vagy személyek, szerezte vagy szerezték meg a szedés jogát. Ezt követően a tanácsülés intézkedett a szükséges szerződés két példányban való elkészítéséről, és miután ez megtörtént, a bérlő befizette a bérleti díj első felét és a felvalláspénzt a város házipénztárába.

Sajnos, sem az árverések pontos lefolyásáról, sem pedig a Szombathely város erdeiben évente termett gubacs mennyiségéről nincsenek közelebbi adataink. Nyilvánvaló azonban, hogy a licitálások során kialakult nyertes összeg természetesen szorosan 300

300 VaMLSzvkt. Ktjkv. 382/1843-1844., 525/1846-1847., 659/1846-1847.

c Pozsonyi mérő: területmérték. 1 pozsonyi mérő = 600 négyszögöl. 1 négyszögöl = 3,596652 m2.

1 pozsonyi mérő = 2157,9912 nr. Bogdán, 1990. 294-295., 390., 408., 583-584-, 585. p.

87