Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A városi boltok hasznosítása és a fontosabb városi bérletek
kitört és lezajlott tűzvész során többek között 137 ház, 60 pajta és 25 bolt lett a tűz áldozata. A Föl utca északi végének nyugati oldalán álló házból kiindult tűz a heves és északról fújó szél segítségével gyorsan végighaladva Föl utcán, átterjedt a Piactérre - ahol elemésztette a piaci kápolnát és erőteljesen megrongálta a várostornyot - majd a Forró utcán át egészen a Rumi útig folytatta pusztító útját. Már a tűzvészről beszámoló első jelentések egyike kiemelte, hogy a lángok által a városlakókban okozott amúgyis óriási félelmet tovább növelte, hogy tudomásuk szerint a piactéri boltokban bérlőik puskaport is tároltak. Ez az információ megfelelt az igazságnak, hiszen az 1817. május 3-án készített kimutatás szerint hat kalmárnál házi boltjaikban 74, a piaci boltokban pedig 23 font,260 azaz összesen 97 font puskaport találtak. Az ugyanezen a napon, tehát május 3-án megtartott városi közgyűlés több fontos, a tűzvész körülményeinek tisztázását, valamint következményeinek felszámolását célzó határozatot fogadott el. Ezek között szerepelt az a döntés, amely abból a megfontolásból, hogy a tűz terjedéséhez nagyban hozzájárultak a Piactéren álló, egymással szorosan összeépült boltok - amelyekben bérlőik nagymennyiségű tűzveszélyes anyagot, így puskaport, zsiradékot és szurkot deponáltak, és miután e boltok felszámolása már régen napirenden volt - elhatározták, hogy megtiltják a leégett piactéri boltok újonnan történő felépítését, egyszersmind elrendelték azoknak a boltoknak a lebontását, amelyek épen maradtak. Erdélyi János és Tóth Imre belsőtanácsokat megbízták, hogy a piactéri boltok kitelepítésére arra figyelemmel készítsenek javaslatot, hogy a bérlőket kár ne érje. Ennek érdekében a közgyűlés kilátásba helyezte, hogy a városháza épületének alsó traktusában lévő és több bolt kialakítására alkalmas területet árendába adják, de emellett felszólították a piac környékén fekvő házak tulajdonosait, hogy házaik alsó szintjén lévő szobáikat engedjék át a térről kitelepített boltok bérlőinek. Emellett a közgyűlés a puskaporral kereskedő kalmárokat kötelezte, hogy saját költségükön, a városon kívüli területen építtessenek egy, az általuk forgalmazott puskapor tárolására alkalmas, egyben a városba érkező katonaság igényeit is figyelembe vevő méretű, zárható épületet. A közgyűlés kilátásba helyezte, hogy a puskaporraktár építéséhez téglaadománnyal járul hozzá. Vas vármegye 1817. május 5-ére összehívott kisgyűlése megtárgyalta és néhány kiegészítéssel elfogadta a 2 nappal korábbi városi közgyűlés tűzvédelemmel kapcsolatos határozatait. A kiegészítések egyike előírta a piactéri boltosoknak, hogy Szent Mihály- napig bontassák le boltjaikat, és ha ezt nem teszik meg, akkor azt a vármegyei alispán karhatalom igénybevételével végezteti el.261 Jóllehet az 1817. május 19-ei közgyűlés megerősítette a május 3-ai közgyűlés tűzvédelemmel kapcsolatos, így a piactéri boltok kiürítéséről és lebontásáról intézkedő rendeletét,262 az érintett boltok bérlői az 1817. június 16-án megtartott városi közgyű260 Font: súlymérték. 1 bécsi mázsa = 100 bécsi font. 1 bécsi font = 0,56006 kg. Bogdán, 1991. 49., 443444., 455., 623., 624. p. 261 Tilcsik, 2000a. 262 VaML Szvkt. Ktjkv. 1816-1817. 359-360. p. 80
