Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A városi boltok hasznosítása és a fontosabb városi bérletek
lésen azt kérelmezték, hogy a tűzben elpusztult boltjaikat az általuk benyújtott terv szerint a várostorony körül építhessék fel. A közgyűlés azonban egyrészt a piac területének a kápolna elbontása következtében lehetővé váló megnagyobbítására, az egész Piactér szépítésére, valamint az ennek nyomán keletkező többletbevételeire, továbbá arra való hivatkozással, hogy a toronyba való feljutást a mellé épített boltok nehezítenék, a kérvényt elutasította, és fenntartotta korábbi, a Piactér kiürítését kimondó határozatait.263 Az 1817. július 5-ei tanácsülés határozata nyomán és a piactéri boltok felszámolására kiküldött bizottság javaslata alapján, a 4 nappal későbbi tanácsülésen az érintett kilenc boltbérlő között 5737 vft 57 kr-t osztottak szét.264 265 Júliusban megkezdődött, októberre pedig befejeződött a városháza épületének alsó traktusában négy új bolthelyiség kialakítása, amelyeket Viehaus Farkas, Reich János, Bajerwald János és Gőri István boltosok vehettek 1818. április 24-étől kezdve 3 évre, évi 50-50 vft-ért árendába. További két tűzkárt szenvedett piactéri boltos közül Godolla Ferenc a Zwelfer Mihály házában lévő boltot vette szintúgy évi 50 vft-ért árendába a várostól - aki a tulajdonostól ennél drágábban bérelte -, míg Drinkbesser Ferenc számára a városházi kávéház területéből alakítottak ki egy kis boltot, amelyért évi 35 vft bérleti díjat kellett fizetnie.263 Ugyanakkor elég vontatottan haladt előre a piactéri boltok lebontása. Bár Viehaus Farkas, László Ferenc és Reich János a kijelölt határidőre, 1817. Szent Mihály napjáig végzett az elbontással, a többiek nem követték példájukat. Az 1818. február 18-ai tanácsülés felszólította a még álló boltok gazdáit, hogy húsvétig, azaz március 22- éig végezzék el a bontást, és ha ezt nem teszik meg, akkor azt a város helyettük elvégezteti, de az építési anyagot nem adja át a boltbérlőknek. Az 1 héttel később megtartott tanácsülés ezt azzal tetézte meg, hogy kilátásba helyezte, hogy a bontási és terep- rendezési munkákat a boltosok költségeire a város végezteti el. Az április 1-jei tanácsülés 1 hetet adott a volt bérlőknek egykori boltok maradványainak eltüntetésére. Az 1818. április 18-ai tanácsülés miután konstatálta, hogy már csak két bontásra váró bolt áll a Piactéren, engedélyt adott arra, hogy az árusok - tekintettel a következő héten sorra kerülő Szent György-napi országos vásárra - a Piacteret elfoglalják. A boltok azonban továbbra is a helyükön maradtak, és az 1819. április 3-ai városi közgyűlésen Szabó Ignác, Vas vármegye alispánja figyelmeztette a várost, hogy a boltokat április 19- éig bontássá le. Ez végre megtörtént, és az 1819. május 8-ai közgyűlésre beterjesztett kimutatás szerint a piactéri boltok elbontása és az új bolthelyiségek kialakítása több, mint 9000 vft-jába került a városnak.266 Ugyancsak nehézkesen haladt előre a puskaportároló raktár felépítésének ügye. Az 1817. május 29-én megtartott városi közgyűlés elrendelte ugyan, hogy az épület helyét mielőbb ki kell jelölni, mindez azonban csak őszre történt meg. Az 1817. október 18-ai városi közgyűlés arról határozott, hogy a raktárt legkésőbb 1818 tavaszáig fel kell 263 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1816-1817. 407-409. p. 264 VaML Szvkt. Ktjkv. 1816-1817. 434-, 437. p. 265 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1816-1817. 450., 513., 545., 548. P„ 1818-1819. 304-305., 321., 419-420. p. 266 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1816-1817. 533-534-, 536., 1818-1819. 39., 55., 98., 115., 389., 419-420. p. 81
