Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A városi boltok hasznosítása és a fontosabb városi bérletek
BOLTOK, PIACOK, VÁSÁROK ES KERESKEDŐK SZOMBATHELYEN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A VÁROSI BOLTOK HASZNOSÍTÁSA ÉS A FONTOSABB VÁROSI BÉRLETEK A fentebb már bemutatott módon, Szily János, az első szombathelyi püspök által az 1770-es évek végén megindított nagyszabású építkezések egyes állomásainak befejezését követően, Szombathely városszerkezetét és képét két tér, egyrészt a vármegyeházának, a nagytemplomnak, a püspöki palotának és a papneveldének helyet adó Megyetér, másrészt pedig a város kereskedelmi központját jelentő Piactér, valamint az ahhoz kapcsolódó Gyöngyös utca alapvetően határozta meg. A nagyjából négyszög alakú Piactér és az abból keleti irányba, elkeskenyedve folytatódó Gyöngyös utca a 19. század elején a város igazgatási és kereskedelmi központja volt, hiszen a tér észak-keleti sarkán állt a városháza, és maga a tér továbbá a Gyöngyös utca szolgált az évente megrendezett öt országos és 104 hetivásár színhelyéül. A teret övező, részben már emeletes, elsősorban a tehetősebb iparűzők és a kereskedők tulajdonában lévő polgárházak a tér három jellegzetes épületét, a 16. század óta álló várostornyot, az 1712-ben felállított piaci kápolnát és az 1714-ben felszentelt Szentháromság-szobrot fogták közre. A Piactér és a Föl utca sarkán álló, egyemeletes városháza földszintjén egy kisebb és egy nagyobb bolt, egy borbélyműhely, továbbá egy kávéház kapott helyet, amelyeket a város nem maga működtetett, hanem azok bérleti jogát árverésen értékesítette.25' Az 1806. augusztus 6-ai városi tanácsülés határozata a borbélyműhely felszámolásáról intézkedett, és elrendelte, hogy abban „... helette valamelly portékákat áruló kalmár ...”’1S kereskedjen. Ezt követően vált gyakorlattá, hogy a három boltot licitáción általában 3 évre bérbe adták a legtöbbet ígérő személynek vagy személyeknek.257 * 259 A városháza alatti boltok száma - amint arról lentebb szó lesz - az 1817. április 27-ei tűzvész után háromról hétre emelkedett, miután a Piactéren álló és felszámolt holtok bérlői közül négy személy számára a város a városháza alatt alakíttatott ki bolthelyiséget. Az 1817. április 27-én Szombathelyen lezajlott óriási tűzvész új fejezetet nyitott a városi piac és a piactéri boltok történetében. Az itt és most nem részletezhető módon 257 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1802-1803. 115., 116. p., 1806-1807. 121. p. 25fí VaMLSzvkt. Ktjkv. 1806-1807. 121. p. 259 VaMLSzvkt. Ktjkv. 1807-1808. 35., 56., 75. P, 1810-1812.94-95., 155., 268. P„ 1813-1814. 122-123. P„ 1816-1817. 72., 132-133. p.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 129. nr. 100., fasc. 132. nr. 5., fasc. 134- nr. 67-, fasc. 134- nr. 68., fasc. 135. nr. 56., fasc. 139. nr. 91., fasc. 139. nr. 92., fasc. 143. nr. 164. A nagyságrendek érzékeltetése és a viszonyítás érdekében mondjuk el, hogy az 1810. szeptember 29-ei tanácsülésen megtartott árverésen az 1811. április 25. és 1814- április 25. közötti időszakra a legnagyobb bolt évi 600 ft, a korábban borbélyüzletként használt bolt évi 180 ft, míg a legkisebb bolt évi 160 ft árendáért kelt el. VaML Szvkt. Ktjkv. 1810-1812. 155. p. 79
