Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
get áruljanak, illetve, hogy a piacon lévő boltokat tulajdonosaik vagy bérlőik - nyilván a megfelelő bevétel reményében - kinyissák. Szombathely város a 19. század első felében gyakran - ám a fent tárgyalt kérdésköröktől eltérően nem az egész időszak folyamán - kényszerült foglalkozni a városi polgárok vámmentességének, pontosabban e jog megsértésének kérdésével. Miként szóltunk róla, Szombathely polgárai I. Ferdinándtól 1534- október 16-án vámmentességet kaptak, amelyet magában foglaló szabadalomlevelet II. Mátyás 1613. január 26- án, III. Ferdinánd 1640. március 3-án, I. Lipót pedig 1672. március 10-én átírt és megerősített,205 ami azt jelentette, hogy korszakunkban a szombathelyi polgárok saját használatukra szolgáló holmikkal és árukkal vámfizetés nélkül léphették át az országhatárt. Ugyanakkor azonban alapvetően más volt a helyzet a tárgyunk szempontjából fontosabb kérdéssel, nevezetesen azzal, hogy a vámmentesség érvényes volt-e a személyes használatot meghaladó, azaz a szombathelyi polgárok által kereskedelmi célból szállított árukra és termékekre. Korszakunkban ezzel összefüggésben számtalan vita és panasz került a városi közgyűlések és tanácsülések elé, sőt az ügyben Szombathely város végül a Magyar Királyi Helytartótanácshoz fordult. Ha az egyes esetek előfordulásának időpontjait vizsgáljuk feltűnő, hogy az első, 1817-ben benyújtott panaszt követően, az 1820-as évek közepén csupán két ilyen tárgyú ügyet tárgyalt a városi tanácsülés, hogy azután az 1830-as évek végétől igencsak megszaporodtak a városi közgyűlés és tanácsülés elé került ilyen tárgyú sérelmek. Az első, 1827-ben tárgyalt esetben, amikor Weiszenböck Károly posztókereskedő panaszolta, hogy polgárlevelének felmutatása ellenére Muraszerdahelyen vámot fizettettek vele, a tanácsülés még megelégedett azzal, hogy felkérte Vas vármegyét, hogy Zala vármegye közgyűlésénél tiltakozzon az ügy miatt.206 Ugyanezt tette a város azon, későbbi esetekben is - mint például a szombathelyi mészárosok által levágásra hajtott marhák 1827-ben, Körmenden történt megvámolásakor - amikor Vas vármegyénél tiltakozva kereste - eredménytelenül - igazát.20' Amikor azonban az 1830-as évek első felében Vas vármegye több magánföldes- úrtól a vámokat magához vette, majd árendába adta, amelynek következtében a bérlők a vármegyei vámtarifa szerinti vámot szedtek több szombathelyi polgártól, az 1833. január 12-ei városi tanácsülés úgy határozott, hogy e helyzet megszüntetését kérve az uralkodóhoz fordulnak, és utasították Szenczi Imrét, a város főügyészét, hogy a szükséges lépéseket tegye meg.208 Szombathely város Vas vármegyén keresztül küldött felirata a Helytartótanács elé került, és az ügyre többszöri levélváltás és a város által tett sürgetés után, a kormányszék 1838. március 27-én kelt, 10033. számú határozata tett pon205 VaML Szvkt. Ktjkv. 1797-1799. 509. p.; VaML Szvkt. Pimk, (1407)1747-1764. 76-79. p.; VaML Szvoklir. fase. 1. nr. 6., fase. 1. nr. 10., fase. 1. nr. 13. 206 VaML Szvkt. Ktjkv. 1816-1817. 580. p. 207 VaML Szvkt. Ktjkv. 120/1827-1828., 547/1831-1832.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 159. nr. 42. 208 VaML Szvkt. Ktjkv. 535/1832-1833. 68
