Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely város kereskedelmet érintő legfontosabb határozatai és rendelkezései a 19. század első felében - A város közgyűlésének és tanácsülésének a kereskedelem szabályozását célzó intézkedései és határozatai
tot.209 Ez többek között a következőket tartalmazta: „Minekutána a folyamodó község által felhozott honi törvényekben azon kivitelről, mely szerint szabados mezővárosok lakosai a vámszedéstől akkor is mentek lennének, amikor kereskedés végett áruneműeket vitetnek avagy illye- seket pénzért fuvaroznak, nyilvános említés nem tétetnék; a megye részéről pedig a kérdésbe vett végzésnek a régtől fogva gyakorlott szokásban való gyiikerezése elegendőleg be nem bizonyitat- nék, a nevezett község fenn érdeklett kérésétől el mozdittatván, egyébberánt szabadságában ha- gyatik: hogy a kiváltságos szabadságaiban és az általa követelt, de a megye részéről el nem ismert, régi szokásba bizakodtta, e részbeni jogát a törvény rendes utján kivív hassa.’’210 Szombathely város nem nyugodott bele e döntésbe és - miután néhány kereskedő polgárával vámot fizettettek211 - az 1840-es években tovább kereste vélt igazát, ám mindhiába.212 * A kialakult helyzetet jól jellemzi az az eset, amikor három városi polgár és fuvarozó, névszerint Brenner Boldizsár, Haller János és Strasszer János az 1846. augusztus 8-ai tanácsülésen azért tett panaszt, mert Kőszeg szabad királyi város vámszedői addigi mentességüket semmibe véve, vámfizetésre akarják őket kötelezni. A tanácsülés a város ősi szabadalmaira és az évszázados gyakorlatra hivatkozva úgy döntött, Kőszeg város tanácsát felkérik, hogy a vámszedőket a szombathelyi polgárokra nézve sérelmes vámszedéstől tiltsa el.215 Kőszeg város tanácsa 1846. augusztus 14-én kelt levelével reagált a szombathelyi megkeresésre, és azt kérte, hogy a mezőváros vámmentességgel kapcsolatos szabadalmairól küldjön számára hiteles másolatot. Az 1846. szeptember 5-ei tanácsülés ennek nyomán arról intézkedett, hogy II. Mátyás 1613. január 26-án kelt szabadalomlevelének másolatát azzal a megjegyzéssel küldik meg Kőszegre, hogy ha szükséges, a további privilégiumleveleket is készek eljuttatni a szabad királyi város tanácsához.214 Kőszeg város 1846. szeptember 11-én kelt válaszában kifejtette, hogy a szombathelyi polgárok királyi szabadalmakon alapuló vámmentességi jogát elismerve és tiszteletben tartva, személyüket és az általuk szállított, saját felhasználású áruikat és termékeiket megvámolni nem engedi, de „... miután azonban a vámfizetési viszonyokat ez iránti országos intézkedésig - jelenleg a megyék rendezik s állapítják meg, Vas megyének 1844‘k évi november 4™ tartott közgyűléséből kiadott vámszabályzat szerént pedig a szfabad] kir[ályi] városi polgárok is, ha kereskedéssel, fuvarozással foglalkoznak, vámfizetéssel tartozrtak ...”.zl1 A tanácsülésnek nem lévén érdemi ellenérve, úgy határozott, hogy Kőszeg város e határozatát a három fuvarozóval közöljék. Amikor pedig néhány héttel később a három fuvarozó egyike, Brenner Boldizsár az 1846. november 14-ei tanácsüléstől azt kérte, hogy bizonyos jogsérelmei miatt a város vámmentességét igazoló, ki209 VaML Mkir. Kjkv. 1572/1833., 2210/1833., 906/1838., 1101/1838.; VaML Mkir. Kir. 906/1838., 1101/1838.; VaML Szvkt. Ktjkv. 590/1836-1837.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 170. nr. 66. 210 VaML Mkir. Kir. 906/1838. 211 VaML Szvkt. Ktjkv. 175/1841-1842., 639/1843-1844.; VaML Szvkt. Ktir. tasc. 173.nr.63. 212 VaML Szvkt. Ktjkv. 10/1840-1841., 13/1841-1842., 814/1842-1843. 21i VaML Szvkt. Ktjkv. 413/1846 1847. 214 VaML Szvkt. Ktjkv. 519/1846-1847. 215 VaML Szvkt. Ktjkv. 587/1846-1847. 69
