Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkor végén - Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége a reformkor végén

dik részének Kőszegről szóló szakasza végül kiemeli, hogy mindezek mellett számottevő a város gabona- és fakereskedelme, továbbá, hogy a szabad királyi városban több olyan nevezetes kereskedő működik, akik a legnagyobb bécsi kereskedőházakkal állnak kapcsolatban, és a császárvárosban irodákat is fenntartanak.

Hegedűs Sándor főmérnök összeállításának Szombathellyel foglalkozó része - amelynek vezérgondolata a megyeszékhelyt és Sárvárt összehasonlítva, az előbbi fölényének nyomatékosítása - már sokkal inkább támaszkodik a mezőváros jelentésére, mint a kőszegi, de a közölt adatokat másfajta csoportosításban és más összefüggések közé helyezve tartalmazza. Külön is megemlíti, hogy Szombathelyen elegendő tőke és raktári kapacitás áll rendelkezésre az eddigi és a vasútvonal remélt megvalósítása következtében várhatóan megnövekedő terményforgalom lebonyolítására: „... ezen város máris elegendő tőpénzel s raktárokkal ellátva lévén, fokhelyül szolgál mindennemű kereskedési cikkre nézve u[gy] m[int] bor, gabona, gubacs és gyapjúra nézve is, s ebbéli cikkekben üzérlete mennyire nevezetes legyen, onnan is kitetszik, hogy majd 200.000 akó borra pincéje, s majd minden háznál gabona raktárai, s gubacs szellőztetésére igazított padlásai vágynak ...”.676 A vármegyei főmérnök összeállítása erőteljesen kihangsúlyozza, hogy a szombathelyi piac az Ausztriába és Stájerországba irányuló, óriási mennyiséget érintő, termény-, kiváltképpen gabonakereskedelem egyik igen jelentős központja: „Szombathely kereskedését eléggé tanúsítja az is, hogy vásárjai Soprontól fogva Kanizsáig az említett két város után első helyet érdemelnek nem csak a bor és gabonára nézve, hanem hogy azokon folvást mindennemű épület és tűzifa, deszka, léc, nagy mennyiségben áruitatván ...”.677 Néhány, Sárvárra vonatkozó kereskedelmi adat közreadásával az összesítés egyértelműen bizonyítja Szombathely fölényét és előnyeit, amelyet igazolnak a szombathelyi keresztény és zsidó kereskedők kiterjedt bel- és külföldi kapcsolatai is: „... ollyan nevezetes kereskedők, mint keresztény, mint más vallásuak laknak Szombathelyen, kik a kereskedésnek mindennemű cikkeivel nagyban is üzérkedve, évenkint több százezreket hoznak forgalomba, kik tudniillik Kanizsa, Károlyvár, Zágráb, Fiume, Trieszt, Gréc és Bécs jelesb kereskedőivel szoros kapcsolatba lévén, kereskedői irodákat és könyvvivőket Bécsben is tartanak ...”.678 Érdekességként jegyezzük meg, hogy Hegedűs összegzésével ellentétben, a mezővárosról szóló jelentés egyetlen szót sem ejt a zsidóknak a kereskedelemben betöltött szerepéről. Összefoglalásként a főmérnök megállapította, hogy Szombathely nem csak Vas vármegye székhelye, világi és egyházi adminisztratív központja, hanem kereskedelmi centruma is egyben.

Az összeállítás röviden, de egyértelműen festi le Körmend kereskedelmi jelentőségét, amikor megjegyzi, hogy az öt posta- és kereskedelmi út csomópontjában fekvő város évi hat országos és 52 hetivásárán igen jelentős gabona-, gyapjú, gubacs-, fa-, sertés- és marhakereskedelem folyik, amely egyrészt Fürstenfelden, másrészt Szentgott- hárdon, Fehringen és Radkersburgon át, zömmel Stájerországba irányul.

ß/ö VaML Mkir. Kir. 2169/1847.

677 T r Uo.

('ílS Uo. Az idézetben említett „több százezrek” alatt több százezer mázsa áru értendő.

186