Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)

Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége az 1828. évi országos összeírás tükrében

kereskedő közül hatot mercatorként, a többit pedig questorként írtak össze.661 662 * Kőszegen is nagyjából hasonló arány mutatható ki, hiszen a szabad királyi város 52 kereskedője közül 14 személyt minősítettek mercatornak, 33-at questornak, öt személy neve mellett pedig mindkét rovatba tett bejegyzést az összeíró.66

Rendkívül figyelemreméltó jelenséget bizonyítanak azok az adatok, amelyek azt mutatják, hogy a piacközponti funkciót ellátó települések megosztott körzetén hány központ és alközpont osztozott, illetve, hogy az adott piacközpontot hány központból, illetve alközpontból látogatták. Szombathely megosztott körzetében öt központ és öt alközpont, Kőszegében csupán két központ volt található, és Vas vármegye székhelyének piacát három piaci alközpontból látogatták, a kőszegi piacokra viszont egyetlen központból vagy alközpontból sem érkezett senki.66'

Bácskai Vera és Nagy Lajos kutatásaik során a gazdasági jellegű piacközponti szerepkörök mellett az adott település nem gazdasági - így az igazgatási, a jogszolgáltatási, a katonai, az oktatási, a művelődési, a forgalmi, az egészségügyi és az egyéb - funkcióit is vizsgálták, és azok adatait is felhasználták. E tekintetben Szombathely és Kőszeg - Fehérvárral és Nagyszombattal együtt - holtversenyben az országos lista 17- 20. helyét foglalták el.664

A nem kevesebb mint 20 változóra irányuló és a faktoranalízis módszerének alkalmazásával végrehajtott elemzésük végeredményeként Bácskai Vera és Nagy Lajos elvégezte a magyarországi városhálózat hierarchikus rendjének felállítását és csoportosítását. Mindezek alapján Szombathely a másodrendű és kettős szerepkörű piacközpontok között kapott helyet, míg Kőszeg - elsősorban amiatt, hogy vásárait egyetlen piacközpont vagy alközpont lakói sem látogatták - a negyedrendű piacközpontok közé került.

Bácskai Vera továbbfolytatva és továbbfejlesztve Nagy Lajossal közösen elvégzett kutatásuk eredményeit, az 1828. évi országos összeírás összegyűjtött adatait immáron a klaszteranalízis módszerének alkalmazásával abból a megfontolásból dolgozta fel újólag, hogy a korábbi vizsgálat szubjektív elemeit kiküszöbölve, a piacközpontok és városok típusait a lehető legpontosabban határozza meg. Az 59 változó vizsgálata alapján a piacközpontokat 6 faktor szerinti 10 osztályba sorolta, mely besorolás kétségtelenül továbbfinomította az első, még Nagy Lajossal közös vizsgálat eredményeit. A besorolás egyes csoportjainak állományát tekintve Szombathely az V., Kőszeg pedig a VIII. csoportba került. Az V. csoport azokat a gyenge fejlettségű piacközpontokat gyűjtötte egybe, amelyek vonzáskörzeteire a sok és jól jövedelmező szántó, az átlagos kiterjedésű rét és legelő, valamint a kevés szőlő volt jellemző. E piacközpontok tiszta körzeteik kézműves és kereskedelmi fejlettsége közepes szintet ért el, és a vonzott települések népessége 1000 fő körül mozgott. A VIII. csoportban pedig azokat a nagyon gyenge fejlettségű központokat találjuk, amelyek vonzáskörzetében viszonylag kevés, de ele661 VaMLOö. Szombathely, 1828-1832.

662 MÓL Oö. Kőszeg, 1828.

66i Bácskai Nagy, 1984. 357., 368. p.

664 Bácskai - Nagy, 1984. 350. p.

175