Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Szombathely kereskedelmi szerepe és jelentősége az 1828. évi országos összeírás tükrében
Szombathely püspöki mezővárosban és tiszta vonzáskörzetében az egy főre eső szántó nagysága 1,6 hold volt, és 1 holdra jutó tiszta jövedelem elérte a 2,9 ft-ot. Ugyanakkor Szombathely megosztott vonzáskörzetében egy főre 1,3 hold szántóterület jutott, mely adatok szerint Szombathely tiszta és megosztott vonzáskörzete a gabonafelesleggel rendelkező területek közé tartozott. Kőszeg e tekintetben szerényebb mutatókkal dicsekedhetett, hiszen a szabad királyi városban és tiszta körzetében 0,9 hold, megosztott körzetében 1,4 hold jutott egy személyre, és az 1 holdra 2,7 ft jöedelem esett, amelynek alapján a város tiszta és megosztott körzetét az önellátó körzetek közé sorolták.652 1828-ban Szombathelyen 457 iparűzőt írtak össze, akik az összlakosság 11,80%- át tették ki. A kézművesek közül 235 rendelkezett mesteri oklevéllel, és közülük 145 (61,70%) alkalmazott legalább egy legényt, akik száma mindösszesen 222 volt. Összehasonlításul mondjuk el, hogy a Kőszegen kitöltött tabella 882 iparűzőt - ez az összlakosság 15,26%-át jelentette -, 585 - közöttük 176 legényt tartó - mestert és 297 legényt regisztrált. A szükségszerű összehasonlítás során azonnal szembeszökő, hogy miközben Kőszegen lényegesen több kézműves élt, mint Szombathelyen, a többi adat azonban nem mutat lényegi különbséget. Annál inkább eltérést tapasztalhatunk, ha a két település tiszta körzetében összeírt iparűzőket, mestereket és legényeket vesszük szemügyre. Szombathely tiszta vonzáskörzetében 137 kézművest, mégpedig 105 - közöttük 24 legényt tartó - mestert és 32 legényt, Kőszegében pedig 42 iparűzőt, 41 - közöttük csupán egy legényt tartó - mestert és mindössze egy legényt találtak az össze- írók.653 Ugyanakkor Kőszeg enyhe fölényben volt a mesterségek és a speciális - vagyis a jelentős központokra jellemző - mesterségek számát tekintve, hiszen ott 72 mesterséget és 25 speciális mesterséget űztek, a szombathelyi 57-tel és 13-rnal szemben.654 Szombathelyen 1828-ban 28,655 tiszta körzetében öt,656 Kőszegen 52 kereskedő élt,63' ugyanakkor a szabad királyi város tiszta körzetében egyetlen egy kereskedőt sem írtak össze.656 A szombathelyi kereskedők közül hat alkalmazott segédet: négy egyet, egy kettőt, egy pedig hármat,656 658 659 míg a kőszegiek közül öt kereskedő egy segédet, egy pedig kettőt tartott, a többiek egyedül dolgoztak.660 A 28 szombathelyi és szőkeföldi 1 Bácskai - Nagy, 1984. 266. p.; Bácskai, 1988. 202. p. 653 Bácskai - Nagy, 1984. 167., 323., 324-, 327., 328. p. 654 Bácskai - Nagy, 1984. 206., 331., 333-337. p. 655 VaML Oö. Szombathely, 1828-1832. 656 Bácskai - Nagy, 1984- 338. p. 657 Eltérés van a Kőszegen élt kereskedők számát illetően a város 1828. évi országos összeírás során készült tabelláját alaposan feldolgozó Baraczka Istvánné, valamint Bácskai Vera és Nagy Lajos adatai között. Előbbi 52, utóbbiak 57 kereskedőt említenek. Baraczka, 1960. 97-98. p.; Bácskai - Nagy, 1984- 339. p. Az eltérés abból adódik, hogy a táblázat szerint a mercatorok és a questorok együttes száma 57 volt, ám közöttük öt olyan személy is akadt, akit mercatorként és questorként is összeírtak. MÓL Oö. Kőszeg, 1828. 658 Bácskai - Nagy, 1984. 339. p. 659 VaML Oö. Szombathely, 1828-1832. 660 Bácskai - Nagy, 1984. 247. p. 174
