Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - Kereskedő zsidók és zsidó kereskedések
ezen engedély ismételt megadását kérte, és arra hivatkozott, hogy annak jövedelméből idős édesanyját kívánja anyagilag támogatni. A tanácsülés elvben nem zárkózott el a kérelem megadásától, ám kikötötte, hogy Khon csak abban a házban nyithat boltot, amelyben édesanyja lakik, és ehhez mutassa be a tőle származó beleegyező nyilatkozatot. Miután ez megtörtént, majd Khon Sándor azt is igazolta, hogy elegendő tőke áll rendelkezésére a bolt megnyitásához, az 1835. február 28-ai városi közgyűlés évi 5 pft lefizetése mellett, oly feltételekkel engedélyezte az özv. Khon Löblné által lakott - egyébként özv. Mayer Józsefné tulajdonát képező - házban Khon Sándor számára egy rőfös- és élelmiszerbolt megnyitását, hogy ott társ nélkül, kizárólag egyedül kereskedhet, és ha sót is árul, akkor évente további 2 pft-ot tartozik fizetni.609 Özv. Engl Moysesné - akinek férje korábban szintúgy rendelkezett boltnyitási engedéllyel - az 1836. augusztus 17-ei tanácsülés elé terjesztett boltnyitási kérelmében a Khon Sándornak megadott engedélyre hivatkozott. A tanácsülés felszólította Englnét, hogy egyrészt közölje, milyen kereskedést kíván nyitni, másrészt igazolja, hogy ahhoz elegendő pénzzel rendelkezik. Az özvegy az 1836. augusztus 27-ei tanácsülésre beadott nyilatkozatában bejelentette, hogy a boltban főzelékfélét, sót és dohányárut kíván árusítani, és bemutatott három darab, összesen 2148 vft 58 kr összegű, neki járó adósságról szóló obligációs levelet. A tanácsülés egyrészt felszólította özv. Englnét, hogy az adóslevelek eredeti példányait a következő tanácsülésen mutassa be, másrészt arról tájékoztatta, hogy a bolt - amelyben csak egyedül kereskedhet - nyitásáért évi 10 pft-ot kell a házipénztárba befizetnie. Miután ez az 1836. szeptember 3-ai tanácsülésen megtörtént, Englné bejelentette, hogy mindaddig, amíg kintlévőségei be nem folynak, nem nyitja meg boltját, amely bejelentést a tanács tudomásul vett.610 A Szombathelyen kereskedni kívánó zsidók nem csak boltnyitási, hanem hetivásárokon való árusítási engedélyt is a városi tanácstól kaphattak. így tett az 1816. május 8-ai tanácsülésen három, Szentmártonban lakó izraelita, akik azért esedeztek, hogy megfelelő összeg lefizetése ellenében portékáikat a hetivásárokon árusíthassák. A tanácsülés az ügyben kikérte a helybeli kalmárok véleményét, amelynek beérkezése után - arra való hivatkozással, hogy a helybeli kereskedők képesek a szükséges árukkal ellátni a város lakosságát, továbbá, hogy a zsidók a városban a megfelelő összeg lefizetése ellenében szabadon házalhatnak - megtiltotta, hogy valamely zsidó a hetivásárok idején sátrat állítson a szombathelyi piacon.611 Hasonlóképpen elutasította a város Stadler Izsák, Khon Jakab és Weisz Bernárd- né szentmártoni, továbbá Khon Sándor helyben lakó zsidók - pedig utóbbinak, mint emlékezhetünk, boltnyitási engedélyt adott - azon kérelmét, hogy a szombathelyi he609 VaML Szvkt. Ktjkv. 550/1832-1833., 585/1832-1833., 709/1834-1835.; VaML Szvkt. Ktir. fasc. 164. nr. 147., fasc. 166. nr. 162., fasc. 167. nr. 11. 610 VaML Szvkt. Ktjkv. 223/1836-1837., 255/1836-1837., 272/1836-1837. 611 VaML Szvkt. Ktjkv. 1816-1817. 19., 31. p. 162
