Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése
Az 1830-as években a város vezetése több alkalommal is megújította a zsidók - bármilyen rövid időre, például a vásárt megelőző napra történő - befogadását tilalmazó határozatát, amely egyértelműen arra utal, hogy azt a polgárok vonakodtak betartani.’'’0 Mint a Porlitz és a Khon család előbb ismertetett - és néha persze nem egészen jogszerű - törekvéseinek határozott visszautasításából, továbbá az izraeliták befogadását tiltó városi határozat folyamatos megújításából kiderül, hogy Szombathely város a 19. század első 4 évtizedében - helyesebben az 1840:29. te. életbelépése előtt - meglehetősen merev álláspontot tanúsított a zsidók városba való be- és letelepedésének megakadályozását illetően. Ennek megfelelően, a közgyűlés vagy a tanácsülés - néhány, nevezetesen két kivételtől eltekintve - kategorikusan utasította vissza a városban lakhatási jogot kéret zsidók meg-megújuló kérelmeit, illetve toloncoltatta ki azokat az izraelitákat, akik a városban a tanács tudta és engedélye nélkül lakást vagy lakrészt béreltek.580 581 582 * * 585 A tárgyalt korszakban kivételesen pozitív módon elbírált mindkét kérelem értelmiségi foglalkozású személy, Elkan Leopold és Lieberles Baruch nevéhez fűződik. Előbbi az 1833. július 13-ai tanácsülésen bemutatta a Pesti Egyetemen megszerzett sebészi oklevelét és állatorvosi diplomáját, továbbá a Vas vármegyei főorvos, Szalay Imre igazolását, miszerint Elkan az orvoslásban már nagy gyakorlattal rendelkezett, és engedélyt kért, hogy városi telken lakást építhessen, valamint hogy szakmáját gyakorolja. A tanácsülés - elismerte ugyan Elkan seborvosi és gyógyító munkáját, ám - az 1791:38. tc-re való hivatkozással mégis elutasította kérelmét. Elkan és felesége az 1833. július 27-ei tanácsülésre ismét benyújtották lakhatási kérelmüket, és hangsúlyozták, hogy Elkan csak orvoslással kíván foglalkozni, kereskedéssel egyáltalán nem, és halála után sem felesége, sem pedig gyermekei nem akarnak Szombathelyen élni. A tanácsülés ragaszkodott ahhoz, hogy mindezt Elkanék egy reverzálisban is rögzítsék, és miután ez megtörtént, engedélyt kaptak, hogy az apa élete végéig Szombathelyen lakjanak.’8’ Lieberles Baruch, Prágából származó, diplomás orvos az 1836. október 19-ei szombathelyi tanácsülésre terjesztette be lakhatási kérelmet, amikoris előírták, hogy ügyéről akkor döntenek, ha előbb minden írásos bizonyítványát és igazolását benyújtotta. Miután az orvos a kért okmányokat beszerezte, majd az 1837. január 14-ei tanácsülésen bemutatta, és egyszersmind reverzálist adott arról, hogy születendő leszármazottai nem formálnak jogot a városban való lakhatásra, megkapta a kért engedélyt.’85 580 VaML Szvkt. Ktjkv. 626/1831-1832., 672/1832-1833., 474/1833-1834., 107/1839-1840., 230/18401841., 350/1840-1841. 581 VaML Szvkt. Ktjkv. 368/1822-1823., 457/1822-1823., 450/1824-1825., 546/1824-1825., 393/18251826., 396/1825-1826., 445/1825-1826., 469/1825-1826., 285/1828-1829., 291/1828-1829., 579/1829-1830, 711/1829-1830., 353/1835-1836., 354/1835-1836., 668/1837-1838. 582 VaML Szvkt. Ktjkv. 198/1833-1834-, 234/1833-1834. Elkan már 1830. április 6-án, Trencsénben kelt, német nyelvű levelével Szombathely város tanácsához fordult, amely mellé egy, Trencsén város által kiadott igazolást mellékelt. Miután azonban a levélből nem derült ki, hogy Elkan milyen okból küldte a levelet Szombathelyre, a városi tanács Trencsén város tanácsához fordult, és kérte, derítsék ki, hogy mi a seborvos szándéka. VaML Szvkt. Ktir. fasc. 162. nr. 7. 585 VaML Szvkt. Ktjkv. 368/1836-1837., 516/1836-1837. Lieberlest Vas vármegye 1846. március 6-ai közgyűlésén Zichy Félix gróf főispán tiszteletbeli vármegyei orvossá nevezte ki. VaML Mkir. Kjkv. 746/1846. 153
