Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében - A zsidók lakhatásának kérdése
Az 1840:29. te. alapvető és előremutató változást hozott a magyarországi zsidóság életében azzal, hogy a Magyarországon született izraeliták számára lehetővé tette, hogy - amennyiben magaviseletük ellen kifogás nem merül fel - az országban bárhol letelepedjenek és lakjanak, szabadon kereskedjenek, gyárat alapítsanak, ipart űzzenek, és gyermekeiket taníttathassák.584 Mindez természetesen Szombathely város, a környékén élő, valamint a városban letelepedni kívánó zsidóság számára is gyökeresen új helyzetet és lehetőségeket teremtett. Szombathely 1840. szeptember 5-ei közgyűlésen hirdették ki és olvasták fel az 1839/1840. évi országgyűlésen elfogadott törvénycikkelyeket, közöttük a zsidók lakhatásáról szóló 29. számút.585 Nagyon is jellemző, hogy már e közgyűlés napirendjén szerepelt Königsberger Eduárd, rohonci zsidó azon folyamodványa, amelyben azt kérte, hogy a városban letelepedhessen és saját neve alatt vegyeskereskedést nyithasson. Miután Königsberger csak a rohonci zsidó elöljáróságtól hozott igazoló okmányokat, a közgyűlés utasította őt, hogy magaviseletéről a rohonci uradalomtól is szerezzen be bizonyítványt. Közben a közgyűlés tudomására jutott - nyilván valaki bejelentette hogy Hettyey Antal, városi belsőtanácsos és Vas vármegye táblabírája már az 1840:29. te. kihirdetése előtt, a Kám utcában, a püspöki rezidenciával és a nagytemplommal szemben lévő házában lakást adott Königsbergernek, és ott két kereskedőboltot is kialakíttatott lakójának. Miután Hettyey cselekedete ellentétes volt a város statútumaival, a közgyűlés az ügy alapos kivizsgálására egy háromtagú választmányt küldött ki. Königsberger az 1840. szeptember 12-ei tanácsülésre terjesztette be a kért igazolásokat, amelynek nyomán a lakhatási engedélyt megkapta, ám a kereskedési engedély megadásához a tanács vagyoni helyzetéről szóló hiteles kimutatást kért. Königsberger azonban már azelőtt megnyitotta kereskedését, minthogy a vagyoni helyzetéről szóló igazolást bemutatta volna, amelynek következtében a város csaknem bezáratta kereskedését. Az ügy végül az 1840. október 24-ei tanácsülésen jutott nyugvópontra, amikoris Königsberger benyújtotta a szükséges okmányokat, amelyet követően - amellett, hogy megdorgálták engedetlensége miatt - arról tájékoztatták, hogy a vegyeskereskedés gyakorlásáért évente 50 vft-ot kell fizetnie a városi házipénztárba.584 585 586 Az 1840:29. te. nyilvánosságra hozatalát követően azután főként a környékbeli - óperinti, szentmártoni és szőkeföldi - zsidók jelentkeztek Szombathelyen letelepedési kérelmükkel, de érkeztek izraeliták a városba Körmendről, Rohoncról, Sárvárról, Szabinákról, Vasvárról, továbbá Győr, Pozsony, Sopron, Veszprém és Zala vármegyéből, Óbudáról, sőt Bajorországból, Csehországból és Morvaországból is. A beadott, mindösszesen 77 kérelem többségénél a város szinte minden esetben ragaszkodott a formaságokhoz, azaz - különösen a kezdeti időszakban - többször is különféle igazolások és bizonyítvá584 MTT 1836-1868.175-176. p. 585 VaMLSzvkt. Ktjkv. 346/1840-1841. 586 VaML Szvkt. Ktjkv. 351/1840-1841., 352/1840-1841., 362/1840-1841., 473/1840-1841., 480/18401841., 495/1840-1841., 499/1840-1841. 154
