Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - Egy szombathelyi kereskedő és családja felemelkedése a 19. században
Horváth József csizmadia tehát Kalina Ferenc házában lakott, amikor főbérlője 1819. szeptember 25-én, 88 éves korában elhunyt.444 Kalina 1818. május 16-án kelt végrendeletében általános örökösének nejét tette meg, alapvetően arra való hivatkozással, hogy „... mivel férjhez menő szándéka nem volna ...”.445 A testamentum előírásai alapján Rába Juliannáé lett Kalina minden ingó- és ingatlan vagyona, így az elhunyt belsőtanácsos által vásárolt Gyöngyös utcai ház, az ahhoz tartozó erdő, valamint káposztás és palántás föld is.446 Jóllehet az elhunyt férj tudomása és végrendeletének tanúsága szerint, hátrahagyott özvegye nem szándékozott újra férjhez menni, a fiatal, 36. életévében járó özvegyasszony alig 4 hónappal férje halála után, 1820. január 20-án mégis oltár elé lépett, mégpedig lakója, az ekkor még nem egészen 27 éves Horváth József csizmadia oldalán.447 A közel 10 év korkülönbségű házasfelek frigyéből négy gyermek - 1820. december 6-án Miklós, 1822. január 2-án Boldizsár, 1823. június 20-án Anna Rozália, 1825. március 18- án pedig József - született,448 akik közül az utóbbi három érte meg a felnőtt kort, miután Miklós még nem volt 2 hónapos, amikor 1821. február 2-án meghalt.449 Horváthék ezidőtájt minden bizonnyal az apa iparából éltek. Adatok igazolják, hogy Horváth József tagja volt a szombathelyi csizmadiacéhnek, ám azt is megőrizték a források, hogy két alkalommal összetűzésbe került céhtársaival. Az első konfliktust az okozta, hogy a Horváth mellett dolgozó egyik, bécsi illetőségű céhlegényt a bécsi csizmadiacéh egy másik szombathelyi mester mellé rendelte, ami ellen Horváth az 1820. október 16-ai tanácsülés előtt semmisségi panasszal élt. A szombathelyi csizmadiacéh biztosának javaslatára - tekintettel arra, hogy egy idősebb, támogatásra szoruló mester ellen szólt bejelentés, ráadásul Horváthnak volt egy másik legénye is - a tanácsülés elutasította Horváth kérelmét.450 Emellett a „... céh előtt elkövetett nyakas beszédjéért s engedetlenségéért megérdemlett büntetésének megállapéttásával ...”451 szigorúan meghagyták Horváthnak, hogy miután a szóbanforgó legény - vélhetően az ő közbenjárására - a céh által kijelölt új helyét elhagyta, igyekezzen a legényt visszatérésre bírni, mert különben a nála lévő másik legény lép majd annak helyére.452 A második és az előzőnél komolyabb vita alapjául az szolgált, hogy - mivel legénye megházasodott - Horváth kérte a céhtől, hogy biztosítson számára másikat. Kérését visszautasították, mondván, a szóban forgó legényt nem ők kommendálták Hor- váthhoz, hanem őt a csizmadiamester a maga költségén hozatta, így a legény megtartá444 VaML Ft. Szhrkhaakv. 445 VaMLSzvkt. Vr. fase. N. nr. 721. 446 Uo. 447 VaML Ft. Szhrkhaakv. 448 VaML Ft. Szhrkkeakv. 447 VaML Ft. Szhrkhaakv. 450 VaML Szvkt. Ktjkv. 353/1820-1821. 451 Uo. 452 Uo. 132
