Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - Kísérlet a szombathelyi kereskedőtársaság megalapítására az 1830-as évek második felében
KÍSÉRLET A SZOMBATHELYI KERESKEDŐTÁRSASÁG MEGALAPAÍTÁSÁRA AZ 1830-AS ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nyilván korszakunk második felében bekövetkezett számszerű növekedésük is közrejátszott abban, hogy a szombathelyi boltos kereskedők 1836. február 24-én kelt és a városi tanácshoz címzett levelükben egyrészt egy kereskedőtársaság alapításához kértek engedélyt, másrészt pedig azt kérelmezték, hogy a város járjon közbe annak érdekében, hogy az általuk összeállított és a levél mellett beterjesztett, a tervezett társaság működését szabályozó, 22 cikkelyből álló rendszabály bevezetéséhez a Magyar Királyi Helytartótanács járuljon hozzá.425 A tervezet szerkezetileg úgy épült fel, hogy annak 1-6. cikkelye a kereskedőinasokról, a 7-11. cikkelye a segédekről vagy kalmárlegényekről, a 12-18. cikkelye a társaság kereskedő tagjairól, a 19. cikkelye a társaságot irányító elnökségről, a 20. a pénztárról, a 21. a házaló kereskedelemről, 22. cikkelye pedig a városi tanács és a társaság kapcsolattartásáról szól. A rendszabálytervezet pontosan szabályozta az inasok szerződtetésének előfeltételeit és körülményeit, továbbá azt, hogy a kereskedőinasok tanulóideje legkevesebb 3, legfeljebb 5 esztendő lehet. A tervezet szerződtetési díj címén a nem helybeli inasok után 3, a szombathelyiek után pedig 2 pft-ot javasolt fizetni. A képzés színvonalának biztosítása érdekében a 4- cikkely a társaság kötelezettségévé kívánta tenni egy kereskedelmi iskola felállítását és működtetését, amelyben az inasok vasár- és ünnepnapokon azokkal a tudományokkal foglalkoznak, amelyek a kereskedéssel kapcsolatosak. A javaslat az iskola látogatását kötelezően írta elő a tanulók számára, miközben az őket alkalmazó kereskedők részvételüket az órákon nem akadályozhatták vagy tilthatták meg. A tervezet szerint a kereskedelmi iskola működéséhez szükséges pénzt egy külön erre a célra létrehozott, és a társaság elnöksége által kezelt alapítvány biztosítja. Az 5. cikkely azt tartalmazta, hogy miután az inast tanulmányai befejeztével, azaz, ha a szükséges tanórákon részt vett, és mind az elméleti ismereteket, mind pedig az őt szerződtető kereskedő mellett végzett gyakorlat során a praktikus teendőket elsajátította, továbbá ha magatartása ellen kifogás nem merült fel, a társaság gyűlésén felszabadítják, és e tényt a társaság jegyzőkönyvében rögzítik. A végzett inas szabadulólevelet kap, és szüleinek a felszabadításáért, ha idegenek 12, ha helybeliek 6 pft-ot kell fizetni. A segédekről szóló cikkelyek egyrészt a kalmárlegényeket erkölcsös és kereskedők iránti tiszteletteljes magatartásra kötelezte, másrészt pedig részletesen körülírta a szolgálatba való állásuk és onnan való kilépésük szabályait. Ezek szerint minden kereskedősegéd - akiknek tanulóideje 3 év volt - alkalmanként legkevesebb 3 hónap ido425 A kérvényt 24 szombathelyi boltos kereskedő - mindannyian városi polgárok - névszerint és az aláírás sorrendjében Könczöl Ferenc, Pillis Ferenc, Stallner Ferenc, Radics Károly, Brenner Boldizsár, Mayer József, Mahorsits József, Kraurszak Mihály, Leidich Ferenc, Donászy Károly, id. Zsoldos István, Győri János, Kirchmayer József Zanelli Ferenc, László Ferenc, Haller Mátyás, Schenk Ferenc, özv. Glaser Jánosné, Koller Antal, Antoch János, Omischl Ferenc, Tempel Ferenc, Eimer János és Weiszenböck Károly írta alá. VaML Szvkt. Ktir. fasc. 169. nr. 25. 125
