Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében - Archívum Comitatus Castriferrei 3. (Szombathely, 2009)
Boltok, piacok, vásárok és kereskedők Szombathelyen a 19. század első felében - A város piaca, országos és hetivásárai
A Piactér zsúfoltságához nagyban hozzájárultak az országos és hetivásárokra Szombathelyre érkezett és a téren leállított szekerek. E gondot a város úgy igyekezett orvosolni, hogy a szekeresek egy részének - mindenekelőtt a legnagyobb számú, gabonát szállító szekereseknek - megtiltotta, hogy a Piactéren álljanak. Az 1825. október 26-ai tanácsülésre bejelentés érkezett a vásárbíró ellen, hogy a piacon a deszkás szekerek az ő figyelmetlensége miatt gyakorta össze-vissza állnak meg, és deszkáikat gondatlanul és rendetlenül rakják le, amelynek következtében a szekérutakat annyira elzárják, hogy a hetivásárokon nem egyszer mozdulni sem tudnak a szekerek. A tanácsülés Kozma Imre vásárbírót maga elé idézte, és meghagyta neki, hogy a jövőben a szekereket a fapiacon állítsa le, a többi szekeret pedig úgy helyezze el a Piactéren, hogy a szekérutakat és a gyalogos átjárókat ne zárják el.369 Az 1826. május 20-ai tanácsülésre pedig amiatt érkezett panasz, hogy a városba érkező nagyszámú gabonás szekér miatt a városi piacon gyakran annyira szűk a hely, hogy több sátrat nem lehet megfelelő rendben felállítani. A tanácsülés elrendelte, hogy a jövőben az országos vásárok alkalmával a gabonás szekerek a Forró és Gyöngyös utcai kertek alá álljanak, oda, ahova a tervezett vízelvezető csatorna elkészülése után megfelelő helyük lesz. Ugyanakkor a tanácsülés úgy határozott, hogy e rendelkezést a következő heti- és az országos vásárokon dobszó útján közhírré teszik. Határozatát a tanács 1828. augusztus 30-ai ülésén azzal a kiegészítéssel ismételte meg, hogy az országos vásárokon nem csak a gabonás, hanem a gyümölcsös szekereket is a Forró és Gyöngyös utcai kertek alatt engedték várakozni. A rendelkezések ellenére, az 1833. január 23-ai tanácsülésen ismét panaszként került szóba, hogy az országos vásárokra a városba érkező gabonás szekerek és árusok a piac nagy részét elfoglalják, és így működését erősen megnehezítik. Ezért ekkor megismételve a korábbi határozatokat, úgy döntöttek, hogy a jövőben az országos vásárok idején a gabonás szekerek és a sóárusítók a Gyöngyös és Forró utcai kertek alatt foglaljanak helyet, annak érdekében, hogy a sátras és egyéb árusoknak a piacon megfelelő hely jusson.3'0 A Piactér zsúfoltságára jellemző volt, hogy gyakran a városháza kapubejáratát is elfoglalták az árusok. Heim Mihály, a városházi kávéház, kocsma és vendéglő haszonbérlője emiatt több alkalommal is protestált a városi tanácsnál. így például az 1843. szeptember 9-ei tanácsülésen azt panaszolta, hogy a városi kávéház előtti padoknál és a városházi kapu előtt árusítás folyik. A tanácsülés helyt adva Heim kérelmének, megtiltotta, hogy bárki is árusítson a városháza előtt.371 372 Heim az 1846. november 21-ei tanácsülésen ismét panaszt emelt az árusok ellen, mert „... a heti s országos vásárok alkalmával a kofák s egyéb árusok a városi kávéház előtti tért annyira elfoglalják: miként nem csak a kilátás teljesen elzárva, de a bemenetel kellő kényelme is tetemesen gátolva van."3'2 A tanácsülés az egyik rendbiztost utasította, hogy ügyeljen az árusítók célszerű elhelyezé399 VaMLSzvkt. Ktjkv. 427/1825-1826. 370 VaMLSzvkt. Ktjkv. 107/1826-1827., 222/1828-1829., 576/1832-1833. 371 VaMLSzvkt. Ktjkv. 383/1843-1844. 372 VaMLSzvkt. Ktjkv. 812/1846. 106
