Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - Egy elutasított pártatlan bíróság: a Forintos-per
Az uradalmon belül azonban Pinkafőnek is volt egy kisebb illetékességi területe Pinkafőre és Sinncrsdorfra, ahol pallosjoggal is rendelkezett. 414 Eddig azonban tisztázatlan maradt, hogy miként oldódott meg a konfliktus, és az is, hogy vajon Ehrenreich von Königsberg élte beleszólási jogával. A pártatlan bíróság megtartására ugyanis később már nincs adatunk, viszont Borostyánkő jóval később többször fordult Kőszeghez pártatlan bíróságot kérve. Eg;y elutasított pártatlan bíróság: a Forintos-per Külön ki kell temünk a másik esetre, az 1561. évi Forintos-perre. Ennek azért van jelentősége, mert maga a bécsi udvar is külön kezelte. Olyannyira, hogy az ügyet Kőszegről nem az Alsó-Ausztriai Kormányszékre, hanem közvetlenül Bécs város bíróságára tették át. Azért, mert a gyanúsított maga nem bízott a kőszegi pártatlan bíróság ítéletében. Kőszeg városa és uradalma között mindvégig kemény presztízsharc folyt. Az összeütközés egyik legfontosabb terepe a város elsőfokú joghatósága volt, mivel az uradalom ellenőrzési jogot kívánt szerezni felette. E törekvésében nemcsak az Alsó-Ausztriai Konnányszék és Kamara támogatta. A város elsőfokú joghatósága ugyanis több hibát követett el az 1560-as években, amiért az alsó-ausztriai kormányszerveknek újra és újra felkínálta a lehetőséget a beavatkozásra. 41 ' E zavarok nyomán kisebbfajta törvénykezési krízishelyzet alakult ki, ezt jó érzékkel vette észre az uradalom. Ezért az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara közreműködésével 1569 és 1571 között arra kényszerítette a várost, hogy fogadja el az általa megszabott kontraktuális feltételeket. A híres-hírhedt Forintos-per rövid összefoglalása is jól mutatja, hogy az elhúzódó, belső hatalmi harcok mennyire rányomták a bélyegüket az önkonnányzati hatáskörök gyakorlására, azon belül is a törvénykezésre. Itt már nem egyszerűen arról volt szó, hogy a város meg tudja-e tartani a „Landgericht" jogát, azaz az uradalom pallosjogát. A kockázat sokkal nagyobb volt, hiszen ezúttal már Kőszeg elsőfokú joghatóságának függetlensége került veszélybe, mégpedig saját hibájából. Jurisics Miklós egykori tűzmesterét, Forintos Mátyást - a 80 esztendős, köztiszteletben álló, kőszegi szenátort - 1561-ben Kőszegen perbe fogták, majd boszorkányság vádjával bíróság elé állították. „Ich will nicht Annders, mich Vnnder die Reichen Bürgern gemellter Stat Günß gezellt oder geacht möchten Imben, so Auch bey Villem etwa neidt Vnnd haß erweckht"* 16 - panaszolta Forintos. Forintos tehát felismerte, hogy az irigység és a gyűlölet keltette indulatok azért szabadultak el ellene, mert a gazdag polgárok közé tartozott. Nem szabad elfelejteni, hogy a boszorkányperek alkalmas eszköznek bizonyultak arra, hogy tehetős polgárokat fosszanak meg vagyonuktól. Azt híresztelték, hogy Forintos egy szekta feje volt. Egy olyan szektáé, amely ördöngös varázslatokon vett részt a város melletti Oház-tetőn, valamint a rohonci uradalomhoz tartozó velemi Szent-Vid-hegyen. 41 ' A kényszervallatások arról tanúskodtak, hogy ez a szekta rituális táncokkal vihart támasztva pusztította a környék termését. Ez lett volna az oka az 1552., valamint az 1558. évi szőlő- és gabonapusztulásnak is. 418 Forintos 414 Prickler,H., 1972.117-118. p. 415 Bariska, 1976b. 71-76. p. 41(1 VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1561. jún. 26. 417 Bariska, 2000b. 45-47. p. 41S VaML KFL KVT Act. Misc. h. n., 1561. jún. 26. 96
