Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - Egy elutasított pártatlan bíróság: a Forintos-per
szenátor végül tisztázni tudta magát a vádak alól, de nem Kó'szeg, hanem Bécs város bírósága előtt. Kó'szegen súlyos büntetések vártak volna reá, amelyek a vagyonvesztés nem is a legszigorúbb lett volna: az ügyben ugyanis két másik szereplőt máglyára is küldtek. 419 A peranyag történeti-néprajzi szempontból is rendkívül tanulságos, hiszen ez az anyag ó'rizte meg a hazai Szent Vid-kultusz negatív lenyomatát, a Szent Vid-legendában található motívumok ellentétét, továbbá az ugyancsak szláv hagyományú Szent Ilona-kultusz vándorló tündérmotívumát is. 420 jogtörténeti szempontból azonban több megjegyzést kell hozzáfűznünk. A peranyagból kiderül, hogy az alsó-ausztriai kormányhatóságok szoros ellenőrzés alá vonták a kőszegiek peres eljárását. Előzménye is volt ennek, méghozzá az uradalom közvetítésével. Hans von Weispriach, Kőszeg korábbi zálogbirtokosa, Kabold bárója, ez idő tájt Kismarton és Fraknó ura ugyanis levelet írt neuhofi Nikolaus Jurisicsnak. 421 Ezt nem egészen magánemberként tette. Hans von Weispriach 1560 szeptemberében veje, Christoph Teufel, továbbá Ulrich Schärfenberg társaságában kamarai biztosként végezte a város felülvizsgálatát. 422 Az alsó-ausztriai rendi összetételű kamarai bizottság tagjaként is betekintést kaphatott a korábban általa vezetett városban kialakult viszonyokba. Weispriach levelében arra buzdította neuhofi Jurisicsot, hogy a várost rendes, törvényes eljárásra késztesse. Ez a levél nem született volna meg, ha az uradalomnak erre nem lett volna eszköze. Weispriach tehát tudta, hogy a kőszegi uradalom zálogbirtokosát és a várkapitányát bizonyos rendelkezési jogok illetik a város polgársága felett. Az önálló városkapitányságot ugyanis csak 1575-ben állították fel. Weispriach - akinek több uradalom is félte az önkényét - személyesen is ismerhette Forintost. Levelében egy olyan polgár védelmét sürgette, aki teljesen ki volt szolgáltatva a kőszegi pozícióharcoknak. Arra kérte birtokostársát, hogy akadályozza meg Forintos kínvallatását. Érje el, hogy rokonai addig is látogathassák, míg Forintos kormányszéki megbízottja, Georg Ehen az egész ügyet a bécsi hatóságok elé nem terjeszti. Ismeretes, hogy a magyarországi boszorkánypereket a rendes bíróságok előtt tárgyalták. Schräm Ferenc nézete szerint a nyugat-európai gyakorlatban ezekre külön bíróságokat, az úgynevezett inkvizitórius bíróságokat hoztak létre. Azért, mert a magyar jogfelfogás a boszorkányságot nem tekintette „crimen exceptum"-nak. 423 A boszorkányság büntetésének nálunk hiányzó cikkelyét csak a „Praxis Criminalis", az AlsóAusztriára 1656-ban kiadott „Newe peinliche Landgerichtsordnung", az úgynevezett „Ferdinandea" 1687-ben latin fordítása pótolta. 424 A magyarországi bírósági szervezet történetében nem is igen volt példa a különbíróságok létrehozására. Az úgynevezett delegált büntető bíróságok létrehozásának pedig kifejezetten politikai büntető célja volt. 42 ' A pártatlan bíróság felvidéki és nyugat-magyar,u Bariska, 1988. 248. p. 420 Bálint, 1977. 1. kör. 452-458. p.; Bálim, 1977. 2. köt. 195-196. p. 421 VaML KFL KVT Act. Misc. h. n., 1561. júl. 31. 422 VaML KFL KVT Act. Misc. h. n., 1560. szept .3. 425 Schräm, 1982. 3. köt. 16. p. 424 Béli, 2000. 197. p. 425 Bonis - Degré - Varga, 1996. 86-87. p. 97
