Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - A pártatlan bíróság mint új jogintézmény kezdetei
sa belső fejlődésének. Kőszeg, amely a Garaiak idején elvesztette királyi jogállását, ugyancsak kamarai város lett, azaz közvetetten tartományi fejedelmi város. Mint láttuk, mindkettő joganyagában megjelentek ennek következményei, azaz a magyarországi kiváltságokat - a bíróválasztást, a fellebbezés jogát, bírói hatáskör területi és személyi elvét, a kegyuraságot, a peren kívüli és peres eljárás, valamint a statútumalkotás jogát - az alsó-ausztriai (császári) joganyaggal egészítették ki. Erről is lesz még szó. TÉRSÉGI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS VÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK Fentebb többször utaltunk már arra, hogy milyen módon hatolt be a zálogtérségbe az alsó-ausztriai kormányzati és rendi igazgatási gyakorlat. Az önkormányzatok, még ha akartak is volna, akkor sem tudták ezt a folyamatot feltartóztatni. így az alsó-ausztriai kamarai és rendi igények a klasszikus önkormányzati hatáskörök, nevezetesen az igazgatási, az igazságszolgáltatási és a statútumalkotási hatáskörök gyakorlatában is megjelentek. Negyedik hatáskörnek az országrendiségi hatáskört szokták nevezni, amelyről ugyancsak szót kell majd ejtenünk. Az országrendiség, azaz az országgyűlésre való követküldés joga, nem volt feltétele az önkormányzatiságnak. Az igazgatási, az igazságszolgáltatási és a statútumalkotási hatáskör azonban a városoknál egymást feltételező jogkörök kollektív gyakorlását jelentette. A zálogtérségben Kismartonnak, Kőszegnek, Kaboldnak és Rohoncnak mindvégig megmaradt az esélye a városi vagy mezővárosi önkormányzati autonómiára. Minthogy Fraknő és Borostyánkő váruradalmi központok maradtak, esetükben az autonómia típusú fejlődés elmaradt, az uradalmakban más helységek jutottak mezővárosi szerepkörhöz. így például a borostyánkői uradalomban Pinkafő (Pinkafeld), a fraknói uradalomban pedig Nagymarton (Mattersburg). Az önkormányzati hatáskörökből ezúttal kiemeljük az igazságszolgáltatást, egyszerűen azért, mert az igazgatási hatáskörök leírásában túl sok az olyan elem, amelyekben minden város gyakorlata megegyezik. Az igazságszolgáltatási hatáskörön belül is a peres eljárás történetét elemezzük. Ezt az eljárást az indokolja, hogy a pártatlan bíróság működése nemcsak egy önkormányzatra korlátozódott, hanem többre is. Nem csak önkormányzati bírósági fórumok, hanem földesúriak összefogását is jelentette. Ráadásul nemcsak magyarországi, hanem zálogtérségi, sőt alsó-ausztriai és stájer bíróságok is érdekeltek voltak benne. A pártatlan bíróság mint új jogintézmény kezdetei Az előbbiekben már esett arról szó, hogy a zálogtérség intézményeinek történetében a kutatás egy eddig ismeretlen bírósági fórum működésére derített fényt. 590 A pártatlan bíróság német elnevezése különböző forrásokban más-más néven tűnt fel: „unparteiisches Geding", „unparteiisches Recht", „unparteiisches Gericht", „delegiertes Gericht". A középfelnémet „Geding" szó jól őrzi az északgermán „Thing" (Thing> Ding>Geding) kifejezést, tulajdonképpen jelentésében is, hiszen ez a szabadok gyűlését, bíróságot jelentet15 Ereky, 1932. 104-106. p. 16 Bariska, 1993b. 90
