Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Kőszeg és Kismarton jogállásáról

vissza az Alsó-Ausztriai Kamara. Sem szándékában, sem módjában nem állt ez, kiváltképpen az apanázsuradalomban nem. A biztosok félrevezették II. Ferdinándot. így akarták eltéríteni azon szándékától, hogy további uradalmakat és városokat adjon vissza a Magyar Koronának. Ezzel ugyanis az udvar - nézetük szerint - jelentős, a győri végvidék ellátására szolgáló összegektől esett volna el, ami pedig nem volt kívánatos.

338 KŐSZEG ÉS KISMARTON JOGÁLLÁSÁRÓL A fent jelzett folyamat valójában kiváltás, azaz a földesúri hatalom alól való kivétel volt. Ezért mind Kismarton, mind Kőszeg jogállásában minőségi változás következett be. Az eddig privilegizált földesúri (mező)városokból privilegizált kamarai mezővárosok, a tartományúri kamarai javak részeként valójában tartományúri városok lettek. Az osztrák várostörténet ismeri ezt a fogalmat: „Städte, deren Stadtherr der Landesfürst war, bildeten die eigentlichen landesfürstlichen Städte, solche Städte dagegen, die einen Grundherrn als Stadtherrn hatten, nannte man Munizipalstädte" ,

m A magyar várostörténet számára ezek nem értelmezhető kategóriák. Az osztrák szakirodalom sem használja a zálogtérségben található városokra. A nyugat-magyarországi városok esetében is inkább két kategóriát emleget, úgy mint a szabad királyi és a földesúri városok.

340 Természetesen nem hiányzik az eszköztárból a mezőváros, a privilegizált földesúri város, a királyi város és a szabad királyi város kategóriák használata sem.

341 Arra azonban az osztrák szakirodalom is figyelmeztetett, hogy mennyire bonyolult kérdés a magyar városok kategorizálása.

342 Véleménye nagyon közel áll ahhoz, amire később Kubinyi András több tanulmányában is utalt.

343 Eddigi ismereteink szerint, a nyugat-magyarországi zálogtérség településeire nem alkalmazták az osztrák szakirodalom kategóriáit. Mint feljebb már említettük, voltak kísérletek arra, hogy bizonyos elnevezéseket bevezessenek. így például 1533-ban a „römisch-kaiserliche Maiestätsstadt" vagy 1638-ban a „kaiserliche Freistadt"

344 megjelölést. Az első változat bécsi átvétel, amelyben valóban kifejezésre jut, hogy I. Ferdinánd megvonta Bécs autonómiáját. A második viszont a magyar „königliche Freistadt" párhuzama, hiszen ennek a német városjog-hierarchiában a „Reichstadt", a birodalmi város felelt meg. Az osztrák városok azonban elveszették a magyarra nehezen fordítható „Reichsunmittelbarkeit"-, majd a „Landunmittelbarkeit"-státuszt, amelyben éppen autonómiájuk jutott kifejezésre. Kubinyi András figyelmeztetett arra, hogy milyen tarö Ernsr, 1963c. 23. p. 9 Hellbling, 1956.102. p. 0 Prickler, H., 1996.26-27. p. 1 Bariska, 1992b. 231. p. 2 Knittler, 1974. 64-65., 86-87. p. 3 Kubinyi, 1979. 12-14. p.; Kubinyi, 1990. 319-320. p.; Kubinyi, 1996b. 130-132. p. 4 Bariska, 1998a. 11. p. 81