Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Kőszeg és Kismarton jogállásáról - Kőszeg jogállása
talma van a városok uralkodóhoz fűződő közvetlen kapcsolatának. 34:i Az a királyi vagy királynéi város, amely valamely okból a királyi várnagynak volt alávetve, alacsonyabb fokon állt. A magyar szabad királyi város státusz magánjogi tartalmával szemben a „landesfürstliche Stadt", azaz a tartományi fejedelmi város ugyancsak az autonómia korlátozását jelenti. Azt, hogy ki volt véve a földesúri hatalom alól, miközben nem rendelkezett a rendi autonómia olyan széles jogosítványaival, mint például a magyarországi szabad királyi városok, amelyek országrcndiséggel is rendelkeztek. Éppen ezért az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy mi történt Kőszeg és Kismarton magánjogával és kiváltságaival, miután ismét alsó-ausztriai kamarai zálogvárosok lettek, egyben a tartományúri (főhercegi) védelem alá kerültek. Kőszeg jogállása Felcserélve az eddigi sorrendet, először Kőszeg helyzetét tárgyaljuk. Azért, mert a kőszegi modellből sokkal könnyebben tudjuk rekonstruálni a kismartonit, noha a város forrásanyagát több tűzvész is megtizedelte. így Kőszeg magánjogának példájából próbálunk következtetéseket levonni a megmaradt kismartoni adatok felhasználásával. A két település közötti egyezések és hasonlóságok összevetésénél nem alkalmazhatók a Kubinyi András által kidolgozott ccntralitási és jogi mutatók. 346 A következtetések figyelembevétele azonban lehetséges. Kőszeg város magánjogának alapjai a 13. századra nyúlnak vissza. I. Anjou Károly oklevelének egyik kitétele igazolja, hogy Kőszeg azon jogok megerősítését kérte, amelyekkel egykor Henrik bán és János nádor alatt rendelkezett. 34 ' Ebből pontosan rekonstruálható, hogy I. Anjou Károly-féle oklevél a szabad bíróválasztás jogát (1), az önálló bíráskodást büntetőperekben is (2), valamint a szabadköltözködés jogát (3) vette át. Egyéb kiváltságokról azonban már az új oklevél intézkedett. így arról, hogy a bíró- és papválasztás a nemesektől függetlenül menjen végbe (4). A bíráskodás jogát perrendtartási utasítással, nevezetesen azzal egészítette ki, hogy az ítélethozatalra a 12 esküdt illetékes. Szavazáskor a hét esküdt véleménye erősebb, mint az öt esküdté (5). Fellebbviteli joghatóságként Sopron város törvényszékét jelölte ki az oklevél. Ugyancsak Sopron illetékességét deklarálta, ha a kőszegi testület határozatképtelen lenne (6). Felhatalmazta a communitast, hogy a város polgárát tisztázhassa idegenek vádja esetén (7), továbbá teljes költözködési szabadságot biztosított. Kötött összegben, 12 dénárban maximálta a ház- és szőlőingatlan után járó adásvételi illetéket, amelyet a bíró kezébe kellett lefizetni (8). A beköltöző nemesekre ugyanazokat a kötelességeket írta el, mint a polgárokra (9). Lehetővé tette a terményszolgáltatások készpénzben történő fizetését (10). A colleeta, azaz a hadiadó fizetését minden városlakóra kiterjesztette, mégpedig a vagyoni állapot szerint (11). Bizonyos szolgáltatások - ajándékadás, sertéstized - teljesítése alól mentességet adott, ugyanakkor az országos és hetivásárok idején Kőszeg polgárainak a 5 Kubinyi, 1979. 12. p. 6 Kubinyi, 1990. 7 MOL Q szekció. Dl. 3654. sz. h. n., 1328. jún. 3.; VaML KFL Tk. Lvt. PÚIN. 2/110. sz. fénymásolat. 82
