Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

A nyugat-magyarországi Habsburg-záloghelyek - A birtokegyesítés és az alzálog intézménye

volt. 87 Ugyancsak arra is érdemes emlékeztetni, hogy Habsburg Frigyes fraknói és ka­boldi birtokbeiktatása 1451-ben a csornai konvent előtt folyt le. 88 A fegyverszünet szö­vege és az a tény, hogy az adásvételben a két Habsburg-fivér a közhitelesítést végző, magyar konvent előtt kérte a beiktatást, a birtokok állam- és magánjogi helyzetének magyar jog szerinti elismerését jelzi. Lánzsér történetéről ezekből az évekből ugyancsak kevés adatunk van. A vár és uradalom élére azonban császári kapitányok és provizorok vagy adminisztrátorok kerültek. 89 Minthogy Lánzsér szerepel az 1463. évi békeszer­ződés szövegében is, nincs kétségünk afelől, hogy ez az uradalom is Habsburg Frigyes birtokába került. Otto Aull szerint ez egyértelmű. 90 Szarvkő is hasonlóan járt, erre azonban biztos adat csak 1453-ból áll rendelkezésre, amikor a magyar és osztrák ren­dek közötti egyezség ítélte az uradalom hasznait a császárnak. 91 V. László ugyan ezt a szerződést nem írta alá, azonban 1457-ig de facto III. Frigyes gyakorolta az uradalom jogait a szarvkői uradalomban, amikor is továbbadta azt alzálogba. Kismarton még 1445-ben VI. Alberthez került, de ő még ugyanebben az évben azzal adta tovább Ul­rich von Eyczingnek, hogy bármikor visszavásárolható maradt. 92 Nevében testvére, Stefan von Eyczing állította ki azt a kötelezvényt, amelyet Erzsébet kapott az elzálogo­sított ékszerek után. 1451 és 1452-ben Ulrich állt Ciliéi Ulrik gróffal az ausztriai rendi ellenállás élén, melynek nyomán III. Frigyes V. László kiadatására kényszerült. 93 Habs­burg Frigyes még 1453-ban élt a visszavásárlás jogával, így ő maga váltotta ki Kismar­tont és uradalmát, ezúttal azonban Konrád Eyczing báró zálogából. Ulrich von Eyczing testvére ugyanis 2 évvel korábban Kismarton zálogába került. Hozzá kell még ten­nünk, hogy Sopronkertes annak a törpeuradalomnak központja volt, amely Ulrich von Grafeneck első birtoka volt Nyugat-Magyarországon. 94 Dévényt Garai László kapta vissza, a Fertőrákos szomszédságában egykor állt Macskakő viszont huszita zsoldoshadak kezére jutott. 93 Bélát a mai Petőfalvával azonosítja a szakirodalom, amely a 15. században a Kanizsaiak úgynevezett kisuradalma volt. Habsburg Frigyes nem adta ki többé a foglalt birtokok közül, hanem zsoldosnemesei egyikének adta alzálogba. 96 így járt Kőszeg és Ro­honc is, amelyek 1451-ben egy bizonyos Bernhard Mitterndorfer alzálogába jutottak. 7 Habsburg Frigyes az 1445-ben elfoglalt Borostyánkőt még 1446-ban elzálogosította Wal­bl Ernst, 1981. 213. p.; Prickler, H. - Tobler, 1993. 17. p. 88 Ernst, 1981. 221. p. Loibersbeck, 1956. 90 Aull, 1930c. 104. p. 91 Ernst, 1963a. 71. p. 92 Prickler, H., 1972. 38. p. 93 Gutkas, 1973. 77-80. p. 94 Haller-Reiffenstein, 1992. 120. p. 95 Ernst, 1987. 93-95., 158. p. 96 Ernst, 1981. 219. p.; Lelkes Gy., 1992. 522. p. 97 Bariska, 1998b. 33

Next

/
Thumbnails
Contents