Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Az önkormányzatiság Kismartonban és Kőszegen - Az önkormányzati statútumalkotás mint városkormányzati hatáskör

kellett az új irtásföldek adójából biztosítani a fenntartást, jóllehet az ispotályt neuhofi Nikolaus Jurisics, a kőszegi uradalom zálogbirtokosa alapította.'

59 Sajnos nem ismerjük a pontos okát annak, hogy Kismartonban miért született meg az iskolai vagy tanfelügyelő hivatala. Hasonló intézménynek Kőszegen semmi nyomát találtuk. Az önkormányzati statútumalkotás mint városkormányzati hatáskör A statútumalkotás joga csak a joghatósággal rendelkező közösségeknek volt. A statútum olyan, helyi hatáskörű rendelet volt, amely voltaképpen kitöltötte a törvény és a szokásjog között meglévő hézagot, és amelynek érvénye az adott közösségre, valamint az adott joghatóság területére vagy régiójára vonatkozott. Megalkotására tehát önkormányzattal bíró terület vagy testületek voltak jogosultak. A statútumalkotás jogszerűsége a bírói hatáskörön mint joghatóságon nyugodott, ez pedig az adott rendi társadalom hatalommegosztásának mértékétől függött. Amikor I. Ferdinánd 1522-ben és 1526-ban felszámolta az alsó-ausztriai rendi ellenállást, valamint Bécs város önkormányzatát, akkor ezt csak a tartományi gyűlés és Bécs autonómiájának sérelmére tehette meg.

360 Ez rövid időn belül a második beavatkozás volt az I. Albert által 1296-ban adott bécsi városjogba, hiszen I. Miksa 1517-ben már jelentősen korlátozta azt.

361 Az 1526. évi korlátozás legmesszebb ható következménye az volt, hogy azt követően a bírákat és a tanácsosokat a tartományi fejedelem nevezte ki. Ez a fejedelmi abszolutizmus korának kezdete volt, amikor az önálló statútumalkotás jogát is felfüggesztették. Nem meglepő, hogy a Bécsre vonatkozó rendészeti utasítások meghozatala is kicsúszott a város kezéből. Az 1540-ben kiadott „Gerichtsordnung des Erzherzogthums Oesterreich 1540" nemcsak a főhercegség perrendtartását tartalmazta. Ebbe a kiadásba szerkesztették be ugyanis Bécs új, 1526. évi statútumát és szabadalmait, továbbá 1528. évi rendészeti szabályzatát és a védelem szervezetét/

62 Ezek azonban már I. Ferdinánd közvetlen környezetében készültek és nem a bécsi városházán. A bécsi példa az alsó-ausztriai városokra is igaz volt. Mint láttuk, később a cseh és morva városok is ugyanerre a sorsa jutottak. Nyilvánvaló, hogy az alsó-ausztriai zálogvárosok sem tudták kivonni e folyamat hatása alól magukat. Amikor a két zálogváros, Kismarton és Kőszeg, lerázta magáról az uradalmak kötelékeit, közvetlenül az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara gyámsága alatt építette fel kétkamarás önkormányzati rendszerét. A dolgok működését azon lehetett lemérni, hogy miként tudták megtölteni ezeket a kereteket, azaz miként szabályozták az önigazgatást, a közbiztonságot, a közerkölcsöt, a helyi gazdálkodást, az egyházi, iskolai ügyeket stb., és miként tudtak a szabályoknak érvényt szerezni. A statútum ugyanis különös műfaj volt. Mint a helyi-területi jogalkotás eszköze partikuláris szokásokat rögzített, továbbá újabb és újabb tényállásokat sorolt be a korábbiak közé, bírságokat állapított meg stb. Egyrészt eseménykövető magatartást tanúsított, másrészt a 550 VaML KFL KVA Ak. Conscriptiones. Kö. 7. Kőszeg, 1568. aug. 22. 560 Lechner, 1970b. 163. p. 561 Hellbling, 1956.105-106., 150-151.p. 562 KVMG. 291. lesz. GEO, 1540. 126