Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Az önkormányzatiság Kismartonban és Kőszegen - Az önkormányzati statútumalkotás mint városkormányzati hatáskör

büntetés ígértével megelőzőt. Keretet adott a mindennapi életnek, de nem engedte, hogy ezt átlépjék. Ugyanis ez volt az egyetlen módja, hogy a saját hatáskörében tartsa azt, amit más jogforrás nem szabályozott, valamint azt, amit a város más bírói hatalom alá engedni nem akart. Ez volt az oka annak, hogy sem Kismarton, sem Kőszeg nem kívánta, hogy az uradalom joghatósága a város fölé kerekedjen. Sem restaurációs rendjét, sem funkció- és hatásköreit, sem biztonságát és piacait, sem pedig a város tisztaságát vagy a céhek felügyeletét stb. nem akarta kezéből és hatalmából kiengedni. Kőszeg 16-17. századi statútumalkotási gyakorlatát először az egyedi érdekek szabályozása jellemezte. A statútumokat a források „Ordnung"-nak vagy „Artikel"-nek hívták Kőszegen és Kismartonban is. Egy részük azonban nem szabályozás, hanem például áriimitáció vagy egyszerű utasítás volt. A kőszegi szabályozási gyakorlat szerkezete és jellege is arra utal, hogy a statútumalkotás folyamata lassan alakult ki. Feljebb már említettük, hogy 1611 előtt létezett Kőszegen egy összefüggő szerkezetű statútum, az a bizonyos, időközben elveszett, 28 pontból álló szabályzat. Az 1904-ben publikált 1615. évi is 28 pontból áll. Szinte biztos, hogy a kettő - ha kevés eltéréssel is, de - ugyanaz, így például a 1611. évi szabályzat fent idézett 21. pontját átszerkesztve megtaláljuk az 1615. évi példány 20. pontjában. Az 1615. évi változatnak tehát a 4 évvel korábbi volt az alapja.

563 Jegyzőkönyvi bejegyzés igazolja, hogy létezett egy korábbi statútum, melynek megszületéséig azonban hosszú út vezetett. Ennek az útnak a stációit az egyedi szabályzatok alkották, de volt benne valami fokozatosság és egymásra épülés. Az a mód érezhető ki belőlük, ahogy a szabályozási akarat és szándék először egyenként fedte le a városi életet. Ilyen volt a 1574-ből származó helyi piacrendelct, a hadiszabályzat, napszámosok szabályzata, a réthasználat szabályozása, a strázsa szabályozása, a hegymesterek feladatának rögzítése, a tanácsülések időpontjának meghatározása Szent Györgytől Szent Mihályig, a vámbérlet, a bírói hivatal elszámolási rendje, a kőtörés, valamint a mész- és téglaégetés előírásai. Ugyanakkor rendészeti jellegű határozatok születtek a városháza előtti csend betartására, az erdők tűzvédelmére és ekkor foglalták írásba először az egyházgondnok feladatait.

364 A városvédelem rendjét szabályozó mustrajegyzék, a „Musterregister" csupán azért 1575. évi keltezésű, mert azt az április 24-ei restaurációhoz kötötték. Az 1574. évi szabályozási „dömpingből" csak a piacrendelet maradt fenn. Látható, hogy mindez ekkor még annak ellenére sem állt össze egyetlen, vegyes statútummá, hogy szerkesztésükre az ilyen ügyekben gyakorlott Paul Dauchner jegyző kapott megbízást. Erre egészen a századfordulóig kellett várni. Hogy milyen lehetett az egyedi szabályozás, arra jó példa az 1574-ben hozott kőszegi piacrendelet.

565 A szabályrendeletek egyik közös sajátossága, hogy életközeliek. Csak sajnálhatjuk, hogy a korai statútumokból jószerével csak a piacrendelet maradt fenn, mégpedig annak két fogalmazati példánya, amelyek jól egészítik ki egymást. Kőszeg belvárosi tere, a mai Jurisics tér, voltaképpen piactér volt, és mivel falakon belül teKolosvári - Óvári, 1904. 141-143. p. Bariska, 1976a. 105-107. fol. VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1574. h. n. n.; Bariska, 2000e. 73-75. P

. 127