Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Az önkormányzatiság Kismartonban és Kőszegen - Az önkormányzati hivatalok és tisztségek
A bírói hivatalból és az egyházgondnoki hivatalból fejlődött ki Kőszegen a városi kamarás hivatala. Mint egyházgondnoki hivatal már a 16. században létezett, mivel a kegyúri jogok gyakorlásával mindent átfogott ez a hivatal. Ez a táblázat jó áttekintést ad arról az igazgatási hatáskörről is, amelynek ellátására hivatalokat és tisztségeket választottak vagy rendeltek ki. Mint feljebb már említettük, Kó'szegen az 14. század végén, Kismartonban pedig a 16. század elején megszüntették a polgármesteri hivatalt, azaz a helyi igazgatási és a törvénykezési hatalom egy hivatalba, egy kézbe összpontosult. Ez a körülmény idővel megfelelt a zálogterület két alsó-ausztriai kamarai városában bevezetett gyakorlatnak, mely szerint a választott városbíró csak a „Bann- und Achtbrief birtokában gyakorolhatta a pallosjogot. A zálogvárosok kormányzati ellenőrzésének, a bírói hivatal korlátozásának egyik leghatásosabb eszköze a pallosjoglevél maradt, ellentétben a 17. század végével, amikor biztosok szállták meg a városok restaurációit. 32 ' A pallosjoglevél olyan uralkodói meghatalmazás volt, amelynek átvétele személyes kormányszéki megjelenéshez is kötve volt. Kőszegen mégis akadt arra példa, hogy a pallosjoglevél kormányzati visszatartása sem volt elegendő eszköz, igaz, a biztosok kiküldése sem. Ez már az az időszak volt, amelyről Otto Aull, Otto Brunner és August Ernst is szóltak. A nyugat-magyarországi nemesség Habsburg-orientációjának korában tértek át a Batthyányak, a Nádasdyak is a katolikus hitre. A stájerországi és az alsó-ausztriai mintára II. Ferdinánd 1627-ben Kőszegre is kiadta nevezetes mandátumát, amelyben a protestáns lelkészek és tanítók eltávolítását, a templomok átadását, valamint katolikus polgárok vezető hivatalra jelölését követelte. 528 Az uralkodói parancsot 1628. október 3-án újra meg kellett ismételni, ,_t Kőszeg ugyanis azzal vágott vissza, hogy nem része az alsó-ausztriai örökös tartománynak, következésképpen nem érvényesek rá a főherceg parancsai. Az Alsó-Ausztriai Kormányszék erre megtagadta a „Bann- und Achtbrief kiadását, sőt az ügyben Bécsbe utazó kőszegi delegáció tagjait 1 hónapra le is tartóztatta. 330 Minthogy ez sem vezetett eredményre a protestáns Kőszeggel szemben, először a bécsújhelyi püspököt, majd a Sennyei István győri püspök-kancellárt küldték ki biztosi meghatalmazással a városba." 1 Azzal a céllal, hogy egyrészt jelenlétével ellenőrzése alá vonja a kőszegi önkormányzati választásokat, másrészt, hogy a magyar rendi jogok egyik fontos vívmányát, a kegyúri jogok gyakorlását is korlátok közé szorítsa a városban. Az 1627 és 1635 között lefolyt harcnak Sennyei halála vetett végett. 3 ' 2 Bécs két kísérlete is kudarcot vallott, Kőszeg ugyanis ebben a konfliktusban a II. Ferdinánd által 1622-ben megerősített rendi előjogai (szabadságai) tudatában védekezett, melyek pedig - a város értel527 Bak, 1982. 52S VaML KFL KVT Acr. Mise. Becs, 1627. szepc. 27. 529 VaML KFL KVT Acr. Mise. Bécs, 1628. okt. 3. 530 VaML KFL KVT Act. Misc. Bécs, 1629. nov. 7. 551 Bariska, 1999c. 334-338. p. 532 Bariska, 1982b. 83-86. p. 120
