Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Az önkormányzatiság Kismartonban és Kőszegen - Az önkormányzati szerkezet

gyes fórumain ugyanakkor a „Carolina" volt a jogforrás. Ezért egyfelől egyfajta párhuzamosság, másfelől szemléleti egységesülés érvényesült. Eközben a régi felfogás és gyakorlat csak lassan szorult ki, igazán nem is tűnt el végleg. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a büntetőjogi terminológiák használatában érzékelhető egyfajta egységesülés. Ennek az az oka, hogy a jogágazatiság kialakulása tulajdonképpen a büntetőjog elkülönülésével kezdődött.

499 Ebben ugyanis érdekelt volt a fejedelmi abszolutizmus, sőt azt még a rendekkel szemben is érvényesíteni kívánta. Érdekes, hogy ezt a jogágat a török hatalom is monopolizálta a magyarországi török hódoltság idején. oc AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG KISMARTONBAN ÉS KŐSZEGEN Az 1572-ben alsó-ausztriai kamarai városstátuszba került két település, Kismarton és Kőszeg esetében indokolt az önkormányzati intézmények összehasonlítása. Az önkormányzati hatáskörök nem minden elemében adódott ez a lehetőség, mert a kismartoni forrásanyag pusztulása ezt nem tesz lehetővé. A két város jogállásának mérlegét már fentebb elvégeztük, mindenekelőtt abból a szempontból, hogy miként változott a városok státusza, minősítése, jellege és privilégiumainak sora. Már ott felhívtuk a figyelmet, hogy a területi autonómia létrejötte alapfeltétele volt a városi jogosítványok gyakorlásának. Láttuk, hogy Kismarton határainak viszonylagos kései tisztázása milyen zavarokat okozott az önkormányzati jogok gyakorlásában. Kiderült az is, hogy a városi várak és zsidótelepek mindkét városban szűkítették a városok területi autonómiájának érvényét. Foglalkoztunk továbbá a gazdasági autonómia érvényesítésének fejlődésével és nehézségeivel, vagyis azoknak a kiváltságoknak - adó- és vámmentesség, vásártartási jogok stb. - az ügyével, amelyek gyakorlása többnyire uralkodói engedélyhez volt kötve. Szó esett arról is, hogy az örökös tartományok rendjei milyen eszközökkel rontották le a főherceg vagy uralkodó gazdasági engedményeinek hatását. A fentieken túl foglalkoztunk az önkormányzati autonómia intézményeivel is. Azt, hogy ebből az igazságszolgáltatást, annak is a büntetőbíráskodásra érvényes területét kiemeltük, azt a pártatlan bíróságnak a régióra és a zálogtérségre gyakorolt hatásával indokoltuk. Az igazgatási, a statútumalkotási és az országrendiségi hatáskörök önkormányzati intézményeiről kevesebb szó esett. Annak feltárása pedig okvetlenül szükséges, hogy ezeket a zálogkörnyezetben milyen tendenciák érték, azaz azt, hogy mi történt a földesúri hatalom alól felszabadult, ennek következtében alsó-ausztriai kamarai várossá avanzsált Kismartonban és Kőszegen. Az önkormányzati szerkezet Kőszeg és Kismarton önkormányzati modelljének összehasonlítását a várost működtető szervezet összevetésével kezdjük, melyek felelősek voltak az igazgatási hatáskör érvényesítéséért is. A összevetésre jó lehetőséget kínálnak az önkormányzati testületek és hivatalok, melyek szerkezetének kialakulása és tagoltsága is eltérő a két városban. Mezey, 1996c. 227-228. p. Szakály, 1997. 111. p. 113