Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Az önkormányzatiság Kismartonban és Kőszegen - Az önkormányzati szerkezet
Meglepő például, hogy Kismarton 1373 és 1528 között polgármesteri hivatalt is tartott a városbírói mellett. Moritz von Fürst, az uradalom zálogbirtokosa ugyanis egy jogvita végén elállt követelésétől, ám cserébe a kismartoni polgármesteri hivatal megszüntetését kérte. 501 A Kismartonnál lényegesen összetettebb szerkezetű kőszegi önkormányzat ugyanakkor csak 1385-ben választott polgármestert/ 02 Ettől kezdve a 19. század derekáig nem tudunk polgármesteri tisztségről Kőszegen. A két város először egykamarás testületet működtetett. Amikor a két város 1572 és 1647 között tartósan alsó-ausztriai kamarai kezelésbe került, már megtörtént a szerkezetváltás. Pontosabban Kőszeg esetében egyértelmű, hogy a kétkamarás rendszer bevezetésére 1568-ban került sor, 503 Kismartonról pedig azt tudjuk, hogy 1601-ben már alkalmazta azt. 304 Ez a fontos statútum azt sejteti, hogy a kétkamarás rendszer nem a városi szabályrendelettel együtt született meg Kismartonban, hanem az uradalomból való kivásárlás után, tehát az 1572 utáni években. Fontos hangsúlyozni és rögzíteni, hogy a kőszegi önkormányzati testület szerkezetváltása megelőzte az uradalomból való kiválást, ám annak következménye volt. Nem időben, hanem folyamatában, azaz az uradalomtól való függetlenné válás folyamatában született. Kismarton esetében pedig éppen a kivásárlás tette lehetővé a kétkamarás rendszert. Az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara ugyanis mindent a városra terhelt, amit addig részben vagy egészben a záloguradalom adminisztrációjára bízott. A szerkezetet illetően is volt eltérés, hiszen míg Kismartonban a belső- és a külsőtanács tagjai száma 12-12 volt, 505 addig Kőszegen a belsőtanács 12, a külső - „Außer Rat Herrn 24 Man" 506 - 24 tagot számlált. Érdekesség egyébként, hogy a választópolgárság, a „Gemein" jelentése nem azt takarta, mint Sopronban, ahol ugyanis a „Gemein" a külvárosi polgársággal volt azonosítható.' 0 ' A testület Kőszegen bizonyíthatóan tovább tagolódott, méghozzá városon belül a területi elv szerint: a belváros (Stadt), a magyar külváros (Ungermarkt) és a német külváros (Sziget) által küldött tanácsnokok szerint, általában 8+ 8 +8-as arányban. Ez olyan szabály volt, amelytől azért több esztendőben - így 1579-ben vagy 1608-ban - is eltértek. 508 Érdemes megfigyelni, hogy mi volt a háttere a kétkamarás önkormányzati testületek belső szerkezeti kialakulásának. Erre - a már említett kismartoni iratpusztulás miatt - csak kőszegi példával tudunk szolgálni, ahol a kétkamarás rendszerrel tulaj 11 Prickler.H., 1998. 35. p. 12 VaML KFL Tk. Lvt. 17. sz. Erzsébet királyné oklevele Kőszegnek. Buda, 1385. jan. 16.; Horváth F. Kiss, 1963. 68. p. 13 Bariska, 1976a. 129. fol. M Homma, 1963.329-336. p. !5 Prickler.H., 1998. 39. p. * VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1568. ápr. 24* 7 Timitz, 1971.59. p. 18 VaML KFL KVT Ülésjkv., 1576-1582. 146-147. fol. Kőszeg, 1579. ápr. 24. és 26.; VaML KFL KVT Ülésjkv., 1603-1612. 99-101. fol. Kőszeg, 1608. ápr. 27. 114
