Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - További tanulságok
bűntettét polgári állapotú személynél 1539-ben kezesség mellett kiutasítással büntették. Egy másik perben 1599-ben ugyanezért a kőszegi fórumon pellengérre való állítás járt. Mindkét bíróság többször használta a kötél általi halált a „Carolina" büntetési tételei alapján. 49 " Valamennyi szakirodalom arra figyelmeztet, hogy a régi szokások még sokáig tartották magukat, ugyanakkor a „Carolina" már különbséget tett a kis- és nagyértékű, valamint a titokban vagy nyíltan elkövetett lopások között. 40 ' 1599-ben még élt az a helyi szokás is, amely szerint, ha akasztás közben elszakadt a kötél, akkor a bűnöst elbocsátották. A boszorkányságot a vallás elleni bűntettek közé sorolták. Azokban a pártatlan bírósági ítéletekben, amelyeket magyarországi és stájer-osztrák bírótársak jelenlétében hoztak, egyfelől kiutasítás, másfelől pallos általi halált javasoltak. Az első esetben egy kőszegi polgár felesége ellen, a második esetben egy alacsony társadalmi rangú személy ellen hoztak ítéletet. Az előzőben helyi jogszokás, az utóbbiban a „Carolina" volt a jogfon"ás, amely egyébként ismerte a boszorkányság bűntettét, és azt máglyahalállal, vízbefojtással stb. fenyegette. Az élet elleni bűntettek esetében olyan ítéletek születtek mindkét bírósági fórumon, amelyeknél fontosnak tartották a kivégzés részletező leírását. A „Carolina" ismerte a szándékos gyilkosság esetét. Egyszerre volt jelen még a régi felfogás és a differenciált megközelítés. Ez utóbbi magyarázatot ad arra, hogy a gyilkosság minősített eseteit egyfajta arányosítással büntették. Ez történt például az 1571-ben és az 1597-ben történt gyennekgyilkosság, továbbá az 1616-ban jegyzőkönyvezett apagyilkosság esetében. Ugyanakkor az is elfordult, hogy gyilkosságért és lopásért egyaránt a kötél általi halált javasolták. Ugyancsak arányosítás érvényesült a „Carolina" alapján a házasságtörés mellett elkövetett gyermekgyilkosság ügyében, amelyet 1619-ben tárgyaltak. Hogy itt mennyire a „talio", a megtorlás joga köszönt vissza, arra jó példa egy 1611. évi eset, amelyben a házasságtörés mellett elkövetett lopásért „csak" kötél általi halálos ítéletet hoztak. Ugyanakkor nem minősített büntetéssel sújtották a gyilkosság és a paráznaság esetét 1614-ben, vagy a paráznaság, a gyilkosság és a rablás halmazati bűntettét 16lóban. 498 A stájer-osztrák küldöttek részvételével 1627-ben megtartott fórumon egy vérfertőzés tettesét a „Carolina" alapján pallos általi halállal büntették. A kettősházasság és a gyalázkodás eseteit eleve a nyilvánosság elé utalták, noha maga a nyilvánosság valamennyi ítélet része volt. Összefoglalásul elmondhatjuk, a bűntettekhez rendelt büntetések között nagy különbségek nem voltak. Ennek egyik oka az, hogy a „Carolina" büntetési tételeinek alkalmazására nem a bűntett tipizálásában került sor, hanem az alsó fokú joghatóság ellenőrzése érdekében. Az ítéleteket nem lehetett ugyanis addig végrehajtani, amíg azt ellenőrzésre nem terjesztették fel az Alsó-Ausztriai Kormányszékhez. A magyar joggyakorlat ezt nem ismerte. A kőszegi büntetőpraxisban a 16. század második felében a „Carolina" érvényesült. A pártatlan bíróság magyar ülnökei pedig a „Tripartitum"-ot vagy saját jogszokásaikat alkalmazták. A pártatlan bíróság nem tisztán magyar, vagyis veü Bnriska, 2001a. 14-15. p. 7 Schwerin, 191 5. 170-171. p. 8 Bariska, 2001a. 15. p.
