Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)

Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - További tanulságok

ket a tartományi fejedelem kamarai birtokaivá minősítették át. A tartományi kormányhatóságok ugyanis igazgatási és törvénykezési felügyeletet is végeztek, így rajtuk keresztül tudták érvényesíteni a Habsburg-uralkodók a központosítást. Igazat kell adnunk Otto Brunnemak. Ez a törekvés az örökös tartományok széttagolt rendiségével szemben sikeres volt, de a magyarországi rendekkel szemben nem. Ez az oka annak, hogy Batthyány Boldizsár csajtai jobbágya perében nem volt végrehajtás, mivel azt a magyar jogszokásokra hivatkozva kellett megtenni. Ezt igazolják azok az esetek is, amelyekben a helyi szokásjogok mellett a „Hármaskönyv" egy-egy odavágó titulusát használták.

469 Ez azt jelenti, hogy Kőszegen Werbőczy országos szokásjoggyűjteményét és a „Caroliná"-t is ismernie kellett az ítélkezőknek. A városban a „Tripartitum" német fordítását használták,

4

'

0 1648-ban azonban az egyik kőszegi szenátor Pozsonyból elhozta a magyar és latin kiadást is. Ezt megelőzően azonban nemcsak ismerték, de használták is Kőszegen a „Hármaskönyv"-et a pártatlan bíróságok. Azok, amelyekre Csepreg, Kőszeg, Rohonc és Szombathely küldte el bírótársait. A Széchy-féle kőszegi záloguradalom különös helyzetének a jellemzésére érdemes még egy esetet kiemelni. A kőszegi uradalom három faluja - Gencs, Ludad és Pöse - bírái és esküdtjei számára levelet írtak a kőszegi városházára. A szép magyarsággal fogalmazott írás szerint e falvak „megjelentetni ... és fejenként tudásra adni

1 akarták, hogy az uradalom települései felett csak a bécsi kamara illetékes, így az uradalom nem ülhet törvényt, mely vita a „robot és korcsmabor" ügyében pattant ki. Minthogy az uradalom három faluja „ezen dolgok eligazítását az mi Alsó-ausztriai Regimentünktül és Kamaránktul" várja, a beadványt Kőszegen keresztül juttathatta el az alsó-ausztriai kormányhatóságnak, amely 1616-ban a Széchy családdal a kőszegi uradalom zálogában megállapodást kötött.

471 Már II. Mátyás is nyomatékosan meghagyta „hogy Széchy és maradéki az mi egész Kőszeg várhoz való tartományunkban lévő jobbágyságot szokatlan adózással, szolgálattal, robottal .., ne fiáborgassa'.*'

1 Minthogy az említett három falu „Őfelsége .., privilégium adománya" birtokában megtagadta a falvakra kirótt robot teljesítését, Széchyné Forgách Margit embereivel erőszakot vett a falvakon. Ezért az ügy földesúri visszaélés címén került a kőszegi pártatlan bíróság elé, melynek következtében Kőszeg lett a három falu és az uradalom között támadt per közbülső fóruma, az AlsóAusztriai Kormányszék és Kamara pedig fellebbviteli szerve. Ezért mondhatták a gencsiek, a ludadiak és a pöseiek, hogy „az bécsi Camara, az mi törvényes helyünk".,

4

'

3 Az uradalom zálogbirtokosa, Széchyné kénytelen volt tudomásul venni, hogy a jobbágyai nem mentek törvény elé a kőszegi várba, Jwnem az hova Őnagysága - Széchyné Forgách Margit - a panaszt tette Bécsbe Őfelsége eleibe, mi is Őfelsége eleibe tettük az panaszt". Benczik - Doniinkovits, 1993. 60., 79., 87. p. A szombathelyi jegyzőkönyv regesztái következetesen Werbőczy használatára figyelmeztetnek. 70 MT Werbőczy, 1897. XXXIII. p. A Wagner Ágoston-féle német fordítás 1599-ben jelent meg. 71 ÖStA FHKA AHK NOHA G-68./A. Herrschaft. Bécs, 1616. máj. 31. 1683-1687. fol. '" VaML KFLTk. Lvt. Póts. II. 83. sz. Prága, 1616. máj. 31., amely egy 1669. évi átírás révén ismert. 73 VaML KFL KVT Act. Misc. Gencs, 1625. Jan. 14. 107