Bariska István: A szent koronáért elzálogosított nyugat-magyarország 1447-1647 - Archívum Comitatus Castriferrei 2. (Szombathely, 2007)
Térségi igazságszolgáltatás és a városi önkormányzatok - További tanulságok
A pártatlan híróságok együttműködése elősegítette a perrendtartás egységessé válását, felgyorsította a vádelves eljárás megszűntét, hogy helyére a bírói officialitás elve lépjen. A vádelves eljárás azonban csak lassan adta át helyét. 404 Azaz hosszabb idő telt el, amíg gyakorlat lett a nyomozóelves perszerkezet azon előírása, amely szerint a bírói hivatal - esetünkben a városbíró vagy a pártatlan bíróság küldöttbírája - kötelessége lett a bűncselekmény és tettesének kivizsgálása és bizonyítása. 465 A formális, kultikus, kötött bizonyító eszközök kora, ahol a bűntett és a bűntettes felderítése és bizonyítása, a vád alátámasztása sth. a bizonyítást kezdeményező vagy az abban érintett fél jogát képezte, megszűnőben volt. 466 A Forintos-per egész eljárásán érezhető a vádelves eljárás alkalmazása. I. Ferdinánd beavatkozása, az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara, valamint a kőszegi uradalom közbelépése nyomán Kőszegen is átvették a 16. század legkorszerűbb büntetőtörvénykönyvét, a „Caroliná"-t. Erre a forrásanyag hol közvetlenül utal, hol pedig közvetetten érhető tetten az alkalmazott eljárásban. Az bizonyos, hogy a stájer és az alsó-ausztriai „Landgericht"-modell hozzájárult a kőszegi, valamint a borostyánkői és kaboldi együttműködés létrejöttéhez. Viszont az is tény, hogy Kőszeg hivatali adminisztrációja nélkül nem jött volna létre ez a jogszövetség. Forrásokkal igazolható, hogy Kőszeg mind Borostyánkőn, mind pedig Kaboldon főszerepet játszott a perek lebonyolításában. A szakszemélyzet elengedhetetlen, hiszen sem a Königsberg család, sem a Csoron-Liszty család nem rendelkezett olyan jogtudó jegyzővel, mint Kőszeg. így a városnak kellett kiküldeni a pártatlan bíróság jegyzőjét, aki a bíróság jegyzőkönyvéért is felelős volt. Az is igazolható, hogy a pártatlan híróság kijelölt vagy választott pártatlan bírája vagy ítélkező bírója kőszegi volt. Ezek után nyilván érthető, hogy a vallatást végző vagy az ítéletvégrehajtó hóhér is Kőszegről érkezett. 46 ' Mindez azt igazolja, hogy a „Carolina" és az officialitás bevezetése szakszerűbb személyzetet kívánt, amit pedig a zálogtérség déli részén csak Kőszeg tudott biztosítani. Az a folyamat, amely az I. Miksa-féle refomiokkal kezdődött, először a kormányzati szinten tört magának utat, majd I. Ferdinánd uralkodása alatt lényegében a közbülső, tartományi kormányszerveket is elérte. Ezt hol szervezeti reformeszközökkel, hol pedig jogi eszközökkel, így új, anyagi jogi elvek és gyakorlat bevezetésével érték el. Az officialitás elvének alkalmazására a legszebb példát Locsmánd és Kőszeg 1583 és 1589 között az uradalmi pallosjog alkalmazása körül kirobbant éles vitája mutatta. A kirchschlagi származású Paul Dauchner városbíró az officialitás gyakorlata alapján állította össze a per kérdőpontjait. Egyszerűen átemelte a büntetőperekben alkalmazott módszert. 465 Alsó szinten is érvényt kellett e folyamatnak szerezni, ám nyilván csak ott, ahol az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara ellenőrizte a zálogra került nyugat-magyarországi helységeket és birtokokat. Azaz azokon a helyeken, ahol ezeket a zálogterülete464 Kereszcy, 1992. 465 Katona G., 1992. 466 Katona G-, 1977. 53. p. 467 Bariska, 1999b. 81. p. 465 VaML KFL KVT Act. Misc. Kőszeg, 1585 vége. h. n. n.; Bariska, 1993d. 206-207. p.; Bariska, 1994. 2729. p. 106
