Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

BOR, BORKULTÚRA, GASZTRONÓMIA VAS MEGYÉBEN A 13-19. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Fejezetek a szombathelyi hegyközségl8-19. századi történetéből

vüli búza, rozs, árpa és zabtermésből pedig holdanként 1 kévét kapnak.

40 Az 1818. május 7-én megtartott generális hegygyűlés - nyilvánvalóan a gyepűn belüli lopások és károkozások elleni küzdelem részeként - úgy döntött, hogy a hegyen elfogott tolvajok és garázdák megbüntetéséből befolyó pénz harmada a főhegymestert, harmada a fihegymestereket illeti, míg a harmadik harmad a hegypénztárba kerül.

41 A szőlőpásztorok vagy hegypásztorok azonban évente pontosan meghatározott, és korszakunkban egyre növekvő nagyságú jövedelmet húztak. így 1807-től a szőlőbirtokosok holdanként 8 kr-t és egy 12 kr-os kenyeret tartoztak fizetni a szőlőpásztoroknak,

42 majd 1811-ben ezt az összeget - tekintettel a „... nagy drágaságra ..."

43 akár beültetett, akár kaszáló szőlőről legyen szó - holdanként 20 kr-ra növelték,

44 hogy azután 1817-ben már 30 kr-ra emeljék.

45 A szőlőpásztorok érdekérvényesítő erejét és képességét mutatja, hogy 1819ben, 1820-ban, 1822-ben a kapáló szőlők után 1 ft-ot, a kaszálók után 30 kr-t kaptak,

46 1827-ben pedig már 30, illetőleg 18 vkr-t

47 szavazatott meg holdanként az adott évre számukra a város.

45 Az 1829. november 7-én megtartott tanácsülés a 2 felfogadott szolőpásztor fizetését személyenként évi 60 vft-ban

49 határozta meg, mely összeghez az ép, azaz termő szőlőt bíró gazdák holdanként 40, a pusztaszőlővel rendelkezők pedig 20 vkr-ral voltak kötelesek hozzájárulni.

50 1836. január 1-én alapvetően új őrzési rendet vezetett be a szombathelyi hegyben a városi közgyűlés. Ennek lényege az volt, hogy a korábbi gyakorlattól életerőén, 4 hegypásztort alkalmaztak és anyagilag is felelőssé tették őket az őrzésükre bízott területen keletkezett kárért. 1836. április 24-től kezdődően a városi házipénztárból évente fejenként 50 vft fizetést, valamint a fihegymesterek korábbi járandóságát - szántóföldeken holdanként

51 1 kéve gabona, a kukorica, a krumpli, a parlagok, a lóhere, a lencse és a len őrzéséért pedig holdanként 12 vkr, valamint 400 köteg rőzse és l-l pár csizma - kapták, amelyért cserébe kötelesek voltak a hegybéli bekerített szőlőkre, kaszálókra, gyümölcsösökre, szántókra és erdőkre a főhegymester irányítása alatt, 14 napi 40 VaML Szvkt. Ktjkv., 1814-1816. 264. p. 41 VaML Szvhkir. Hkjkv., 1814-1843. 2/1818. május 7. 42 VaML Szvkt. Ktjkv., 1807-1808. 85. p. 43 VaML Szvkt. Ktjkv., 1810-1812. 475. p. 44 TI Uo. 45 VaML Szvkt. Ktjkv.,1816-1817. 426. p. 46 VaML Szvkt. Ktjkv., 1818-1820. 486. p., 373/1820-1821., 124/1822-1823. Váltókrajcár. 1 váltóforint = 60 váltókrajcár. 1 pengő- vagy ezüstforint = 60 pengó'krajcár = 2,5 váltóvagy bécsi értékű forint. 48 VaML Szvkt. Ktjkv., 193/1827-1828. 49 Váltóforint. 50 VaML Szvkt. Ktjkv., 540/1829-1830. Területmérték: 1 hold = 1200 négyszögöl. 1 négyszögöl = 3,5996 rrr. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. 36., 294-, 320., 408., 578., 585. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forráskiadványok; 6.) 78