Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Söpte/ Imre: A kőszegi Fő tér mint a választási harcok színtere 1861 és 1908 között

SOPTEI IMRE A KŐSZEGI FŐ TÉR MINT A VÁLASZTÁSI HARCOK SZÍNTERE 1861 ÉS 1908 KÖZÖTT BEVEZETÉS Egy-egy település történetének feltárása során, a kutatás a központot képező centrális területet, a főteret legtöbbször épített, tárgyi valóságában igyekszik vizsgálni. Az alábbiakban ettől eltérően, arra teszünk kísérletet, hogy egy kisváros, nevezetesen Kőszeg központi terét, mint a heves politikai viták - olykor tettleges összeütközések - helyszínét mutassuk be. Első lépésként azt vizsgáljuk, hogy Kőszeg főtere milyen szerepet töltött be a város életében. Egyértelmű és alapvető a városokban a főtér gazdasági szerepe, amelyet kezdetben a piac jelenléte, majd később a fontos közszükségleti cikkeket árusító állandó üzletek nagy száma bizonyít. A fejlődés korai szakaszában a városokra jellemző egyéb funkciók valamiképpen kapcsolódtak a Piactérhez. Gyakori és nagy látogatottsága miatt a Fő tér a személyes érintkezések elsőszámú színhelye volt, melynek nyomán a városigazgatási tevékenység és annak szimbolikus épülete, a városháza is a Fő téren kapott helyet. A városi magisztrátus ülésein hozott és a város belső életét szabályozó rendeletek megsértése miatt kiszabott ítéleteket is itt hajtották végre, és ily módon a téren megjelent a törvényhozó-ítéletvégrehajtó funkció is. A templom és a plébánia felépítése pedig a Fő tér szakrális központtá válását mutatja. Az általában nagy alapterületű piactér, a hivatalok közelsége és a központ a város szinte bármely pontjáról való könnyű megközelíthetősége miatt, rendkívüli esetekben ide hívhatták össze nemcsak a polgárokat, hanem az egész lakosságot, így a Fő tér az újkorban a népgyűlések helyszíne is volt. E népgyűlések speciális továbbéléseként pedig e tér adott helyet a dualizmus kori választási-szavazási procedúrának. A FORRÁSOKRÓL A választások lefolyásának rekonstruálásához alapvető levéltári forrást jelentenek a központi választmány iratai, amelyek esetünkben azonban csak az 1875-ig használhatók jól. Kőszeg város közgyűlési jegyzőkönyvei is csak az 1870-es évek közepéig foglalkoznak a választási kérdésekkel, miután a törvényhatósági jog 1876-ban történt megvonásával a városi képviselő-testület elveszítette az országos ügyekben való közvetlen részvétel jogát. Az 1865-ben lezajlott események kivizsgálásáról fontos forrásokat őriznek a főispáni helytartó elnöki iratai. 435