Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)

TELEPÜLÉSKÖZPONTOK VAS MEGYÉBEN A 11-20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Adatok a szombathelyi városháza történetéhez a 19. század első felében

1837 őszén Stallner Ferenc, két városházi bolt bérlője jelentette a tanácsnak, hogy a hetivásárok idején a városházán, valamint az épület előtt és mellett idegen helyről érkezett vékás árusok sok szemetet öntenek ki, amelynek nyomán óriási piszok és mocsok marad hátra, és amelyet különösen esős és sáros időben nehéz eltakarítani. Stallner elmondta, hogy a gondot még tetézi az is, hogy a szemét a városházi vízgödröt gyakran eltömi, amelynek következtében a víz az udvaron összegyűlik és elönti nem csak a kapuszint, hanem a városház előtti járdát is. Az 1837. november 22-ei tanácsülés ezért úgy határozott, a földalatti vízgyűjtő gödröt mielőbb ki kell tisztíttatni, továbbá, hogy két szemétgyűjtőt készíttetnek. Egyúttal elrendelte, hogy dobszó útján felhívják az árusítók figyelmét, hogy aki a szemetet nem ezekbe a gyűjtőkbe önti, az minden véka szemét után 6 vkr büntetést fizet a lámpapénztárba.

78 A Piactér zsúfoltságára jellemző volt, hogy az árusok gyakran a városház kapubejáratát is elfoglalták. Heim Mihály, a városházi vendéglő és kocsma haszonbérlője emiatt több alkalommal is protestált a városi tanácsnál. így például az 1843. szeptember 9-ei tanácsülésen azt panaszolta, hogy a városi kávéház előtti padoknál és a városházi kapu előtt árusítás folyik. A tanácsülés helyt adva Heim kérelmének, megtiltotta, hogy bárki árusítson a városháza előtt.

79 Heim az 1846. november 21-ei tanácsülésen ismét panaszt emelt az árusok ellen, mert „... a heti s országos vásárok alkalmával a kofák s egyéb árusok a városi kávéház előtti tért annyira elfoglalják: miként nem csak a kilátás teljesen elzárva, de a bemenetel kellő kényelme is tetemesen gátolva van."

80 A tanácsülés az egyik rendbiztost utasította, hogy ügyeljen az árusítók célszerű elhelyezésére, és ha azok akadályoznák a kávéházba történő bejárást, akkor a vásárbíróval együttműködve máshol biztosítasson nekik elárusító helyet.

81 ÖSSZEGZÉS Összességében elmondható, hogy a Szombathely város által 1607-ben városházi célokra vásárolt, de gyakorlatilag már a legkorábbi időszaktól boltoknak helyet adó, a 18. század elejétől azonban már túlnyomórészt a fogadóként, kocsmakén illetőleg kávéházként működő épület - miközben 1838-ig helyet adott a városi közgyűléseknek és a városi tanács üléseinek - a 19. század első felében jelentős és egyre növekvő szerepet játszott Szombathely kereskedelmében, de mindenekelőtt a város egyik legjelentősebb vendéglője, majd fogadója volt. Érdekesség, hogy a miközben manapság a közhivatalok a legritkább esetben kénytelenek szembenézni a területcsökkenés gondjával, a 19. század első felében ez teljesen másként volt. A Föl vagy Kőszegi utcai városházában a terjeszkedni vágyó vendéglátó funkció az 1830-as évek második felére „elnyelte" Szombathely legfontosabb közcélú helyiségeit, majd 1848-ban az addig még ott működő iskolát is kiszorította az épületből. /b VaML Szvkt. Ktjkv., 488/1837-1838. 79 VaML Szvkt. Ktjkv., 383/1843-184480 VaML Szvkt Ktjkv., 812/1846. 61 Uo. 431